Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
“Németországnak minden kérdésre felelnie kell. Először is fel kell hagyniuk azzal, hogy kategorikusan elutasítják azon tények közzétételét, amelyeket nem tudtak nem észrevenni. És amikor az általunk követeltelt bármilyen információt a hivatalos csatornákon keresztül nem kapunk meg, de újságcikkekben felmerül, mégpedig egy időben, ha jól emlékszem, három német lapban is, Amerikában pedig a The Wall Street Journalben, ez felvet olyan gondolatot, hogy mindez csak színjáték”
– Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz Izvesztyija napilapnak adott interjút, melyben hosszan beszélt az Északi Áramlat gázvezetékek ellen 2022 szeptemberi felrobbantásáról, amiről több újságcikk is megjelent az elmúlt napokban.
A cikkek több, egymástól független forrás (köztük olyanok, akik részt vettek az akció végrehajtásában) alapján arról írnak, hogy a gázvezeték elleni szabotázsakciót ukrán különleges erők tervelték ki és hajtották végre, a hadsereg akkori vezetője felügyelte, és egy gazdag ukrán vállalkozó adta rá a pénzt. A sztoriról itt írtunk bővebben:
Az orosz diplomácia vezetője szerint az ukránok amerikai segítség nélkül nem tudták volna végrehajtani az Északi-Áramlat elleni szabotázsakciót:
“Most pedig olyan próbálkozásokat látunk, hogy a történteket megpróbálják részeg tisztek nyakába varrni, akik velük italozó üzletemberekkel közösen eldöntötték, hogy megtanulnak búvárkodni, vagy felbéreltek valakit a feladatra. Ez komolytalan!”
Egyébként hasonló véleményen van Orbán Viktor is, tusványosi beszédében külön ki is tért a gázvezeték felrobbantásának ügyére, amikor azt mondta, “azt, hogy szó nélkül hagyjuk az Északi Áramlat fölrobbantását, hogy maga Németország szó nélkül hagyja a saját tulajdonában álló vagyontárgyával szemben – nyilvánvalóan az amerikaiak irányításával – végrehajtott terrorcselekményt, és erről egy hangot nem mondunk, nem vizsgáljuk, nem akarjuk tisztázni, nem akarjuk jogilag fölvetni, éppen úgy, mint Angela Merkel lehallgatásánál sem cselekedtünk helyesen, amit Dánia segítségével hajtottak végre, szóval ez nem más, mint a behódolás aktusa”.
Ugyanerről Lavrov az Izvesztyijának: “Szégyen, hogy Németország némán tűri, hogy megfosztották tartós energiaellátásától, és ebből következően gazdasági jólététől, ami hosszú-hosszú évtizedekig fejlődésének alapját jelentette megbízható és elfogadható árú orosz gázszállítások formájában”.
Az orosz külügyminiszter szerint: “Még abban az esetben is, ha a német sajtóban említett ukránok közül valakik valóban részt vettek az akcióban, egyedül akkor sem tudták volna végrehajtani azt. Ahogy azt nálunk mondják, világos, hogy a parancs legfelülről érkezett egy ilyen terrorcselekmény végrehajtására, a Nyugat esetében pedig a legfelül Washingtont jelenti”. A valóságban ilyesmire nincs bizonyíték, sőt, a Wall Street Journal cikke szerint az Egyesült Államok, amikor értesült az akcióról, arra kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy állítsa le azt. Zelenszkij ezt meg is tette, de az akkori parancsnoka ellenszegült, mondván, a folyamat már elindult, és nincs mód leállítani.
Németország nemrég elfogatóparancsot adott ki egy ukrán állampolgár ellen, akit az akcióban való részvétellel gyanusítanak. A férfi utolsó ismert tartózkodási helye Lengyelországban volt. Két további ukrán állampolgárt, egy férfit és egy nőt is gyanúsítanak, ők búvárként vehettek részt a gázvezeték megrongálásában. Minderről itt írtunk bővebben.
