Türingia történelmet írt, az egykori NDK területén lévő tartományban az exit pollok szerint 30,5-33,5 százalékos támogatottságot szerzett a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD), amely magabiztosan vezet a 24 százalékkal a második helyen álló Kereszténydemokrata Unió (CDU) előtt. Bár szélsőséges párt Németországban még nem végzett első helyen tartományi szintű választáson, valószínűnek tűnik, hogy a teljes áttörés elmarad, az AfD-vel ugyanis az eddig elhangzott nyilatkozatok szerint senki sem hajlandó koalícióra lépni. Már csak azért sem, mert a türingiai AfD-szervezet élén a párt leginkább szélsőséges vezetője, Björn Höcke áll.

Az AfD-t Türingiában és más tartományokban hivatalosan is szélsőséges szervezetnek minősítette a helyi állambiztonsági szolgálat, s Höcke büntetést is kapott azért, mert a náci időkben használt jelszavakat ismételgette a nagygyűlésein. Höcke tagadja, hogy tudatosan tett így, ám kevesen hiszik el, hogy ez valóban így van.

Szászországban – legalábbis az exit pollok szerint – a CDU maradt az első helyen, ám az eredmény még változhat: a kereszténydemokraták 31,5 százalékon állnak, az AfD pedig 30-on.

Nem ez Türingia

Türingia fővárosában, Erfurtban az urnák lezárása után több ezren gyűltek össze a tartományi parlament épülete előtt. Az AfD-ellenes demonstráció célja, hogy a polgárok felhívják a világ figyelmét arra: ugyan mindenki a szélsőjobbról beszélt, Türingiában még mindig sokkal többen vannak azok, akik nem voksoltak az AfD-re. „Nem adjuk oda a szélsőjobbnak Türingiát” – üzenték a szónokok.   

Az Olaf Sholz kancellár vezette berlini szövetségi kormányban részt vevő pártok  mindkét tartományban leszerepeltek, Türingiában a szociáldemokraták 7, a zöldek 4, a szabad demokraták (FDP) 1,3 százalékot kaptak. Szászországban a szocdemek 8,5, a zöldek pedig 5,5 százalékon állnak az exit pollok szerint.

A 2013-ban alapított, mostanra jelentősen megerősödött AfD mellett a másik nagy győztes az év elején létrehozott populista baloldali párt, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW), amely Szászországban 12 százalékot szerezhetett, Türingiában pedig16 százalékig jutott. (Wagenknecht egy másik baloldali pártból, a Die Linkéből (Baloldal) lépett ki, és ezzel jelentősen meggyengítette a pártot.)

A majdnem lehetetlen

A kormányalakítás mindkét tartományban nehéz feladat lesz. A kormányzópárt korábbi szövetségesei – a zöldek és az FDP – nem szereztek elég voksot, így a konzervatívoknak minden bizonnyal össze kell állniuk a BSW-vel. Hasonló a helyzet Szászországban is, ahol ugyancsak megkerülhetetlennek látszik a BSW-vel való összefogás. Aminek komoly ára lesz: a baloldali gazdaságpolitikát konzervatív társadalomfelfogással párosító BSW elutasítja a bevándorlást, Oroszországgal szimpatizál, ellenzi Ukrajna pénzzel és fegyverrel való támogatását és meglehetősen szkeptikus állásponton van az EU-val kapcsolatban is.

A két tartományban tartott választás után megváltozik a német szövetségi felsőház, a Bundesrat összetétele is, így a megméretésnek az egész országra lesz hatása. Már csak azért is, mert a mostani választás tesztnek is tekinthető a jövőre esedékes általános választások előtt. Elemzők szerint aligha várható komoly fordulat: a gazdaság nehéz helyzetben van, a kormánykoalíción belül gyakoriak a belvillongások és a bevándorlók által elkövetett merényletek – mint például a közelmúltbeli solingeni késes támadás – azt mutatják, hogy Berlin migrációs politikája sem sikeres.

A célkeresztben 2025

 Az AfD társelnöke, Alice Weidel is már a szövetségi választásokra gondol. „Történelmi sikert értünk el, ez az első alkalom, hogy mi vagyunk a legerősebbek egy tartományi választáson. Ez a berlini koalíció rekviemje” – mondta. A másik társelnök, Tino Chrupalla azt hangsúlyozta, hogy az AfD mindenkivel hajlandó együttműködni. „Egyértelműen vezetünk Türingiában és egyértelműen felhatalmazást nyertünk a kormányzásra. Erről szól a demokrácia. Azok, akik hitelesek akarnak maradni, és figyelembe kívánják venni a választók akaratát, tudják, nem lehet tovább politizálni az AfD nélkül” – magyarázta.

A BSW egyik vezető politikusa, Fabio De Masi már a választások előrehozatalát követelte. „Nulláról két számjegyű eredményre jutottunk, miközben a politikusok és a média össztüzet zúdítottak ránk. A berlini hármas koalíció elvesztette legitimitását, előrehozott választásra van szükség” – írta az X-en.  Hasonlóan vélekedett Carsten Linnemann, a CDU főtitkára, aki szerint a hatalmas pofont kapott kormányzópártoknak fel kell tenniük maguknak a kérdést, hogy meddig kívánják folytatni hibás politikájukat. „Nem mehet ez így tovább” – mondta arra utalva, hogy itt az ideje az előrehozott választásnak.

Szeptemberben lesz még egy hasonló teszt: az ugyancsak az egykori NDK területén fekvő Brandenburgban is tartományi választást rendeznek, ahol szintén az AfD áll a népszerűségi listák élén 25 százalékkal. (Ott a szociáldemokraták követik őket jócskán lemaradva, 19,3 százalékkal.)  Ugyanakkor az is igaz, hogy a keleti tartományokban elért eredményeket nem lehet automatikusan kivetíteni a nyugat országrészre is, ott ugyanis nagyobb a hagyományos pártok támogatottsága, s az AfD messze van a 30 százalékos szavazati aránytól.