Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Lazítani fog nukleáris doktrínáján Oroszország – jelentette be Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes vasárnap a Reuters beszámolója szerint.
A jelenleg érvényben lévő doktrína értelmében, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök 2020-ban fektetett le, Moszkva abban az esetben alkalmazhat nukleáris fegyverreket, ha nukleáris támadás éri vagy olyan hagyományos eszközökkel kivitelezett támadás, amely az orosz állam létét veszélyezteti. Orosz katonai elemzők azonban módosításra sürgetik az elnököt a nyugati ellenségek „kijózanítása” érdekében.
Putyin júniusban azt közölte, hogy a doktrína „élő eszköz”, amely a világban zajló folyamatok fényében változhat. Rjabkov nyilatkozata a legvilágosabb kifejezése annak, hogy valóban módosulhat a nukleáris eszközök bevetésének „küszöbe”.
Térképen több száz orosz katonai célpont, amit az ukránok támadhatnának, ha Washington engedélyt ad rá
„A munka előrehaladott állapotban van és világos a szándék korrekciók végrehajtására” – idézte a TASZSZ állami hírügynökség. Azt is hozzátette: a döntés azzal függ össze, hogy az ellenséges nyugati országok eszkalációs pályán mozognak az orosz–ukrán háború ügyében.
Moszkva azzal vádolja a Nyugatot, hogy proxiháborút vív ellenük Ukrajnát felhasználva, amelynek célja Oroszország „stratégiai legyőzése” és feldarabolása. Az Egyesült Államok és szövetségesei ezt tagadják és azt állítják, hogy Ukrajna önvédelmét segítik az orosz agresszióval szemben.
