Michel Barnier francia kormányfő hétfőn úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a társadalombiztosítás jövő évi költségvetését, miután a nemzetgyűlésben nincs biztosítva a többség a törvénytervezet elfogadásához – közölték kormányzati források.

A francia alkotmány 49. cikkének 3. bekezdése alapján egy tervezet a parlament által akkor is elfogadottnak tekintendő, ha a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és ezt követően egy bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt.

Az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség fogadkozott, hogy a szavazás megkerülése esetén bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, a Marine Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülés (RN) pedig hétfő reggel bejelentette, hogy csatlakozik hozzá. Együttes szavazatukkal megbuktathatják a kisebbségi jobbközép kormányt.

A konzervatív miniszterelnök által szeptemberben alakított kisebbségi kormányt már szerdán megbuktathatják, amikor várhatóan szavazásra kerül sor.

„Őszintén hiszem, hogy a francia nép nem fogja megbocsátani nekünk, ha a pártérdekeket a nemzet érdekei elé helyezzük” – mondta Barnier hétfőn a törvényhozóknak. – „Ez az igazság pillanata, amelyben mindenkinek vállalnia kell a felelősségét. Én is vállalom a sajátomat” – idézte a kormányfő szavait a Le Monde.

Elmaradt a csoda

Marine Le Pen, az RN frakcióvezetője ellenezte a kormány 2025-ös költségvetési tervének több részét, köztük a társadalombiztosítás finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot. Az RN-nek tett utolsó engedményként a miniszterelnöki hivatal közölte, hogy a jövő évtől elveti a vényköteles gyógyszerek kevésbé nagyvonalú térítési politikájára vonatkozó terveket. Az utolsó pillanatig bizonytalan volt, hogy a Le Pen aggályaira adott bólintás elég lesz-e ahhoz, hogy megmentse Barnier-t, akinek kevés reménye van arra, hogy baloldali támogatásra találjon. De végül elmaradt a „csoda” – amire Jordan Bardella RN-pártelnök szerint a bizalmatlansági indítvány elkerüléséhez lett volna szükség.

Mathilde Panot, az LFI képviselője szerint Barnier úgy próbálta elkerülni a bizalmatlansági szavazást, hogy „becstelen” engedményeket tett az RN-nek. „Szerdán mindkettőt megkapja, a becstelenség pecsétjét és a bizalmatlansági szavazást” – mondta, hozzátéve, hogy a lépés lehetővé tenné Franciaország számára, hogy kilépjen a „politikai zsákutcából” és a „politikai káoszból”.

Le Pen már vasárnap jegesen reagált, miután Laurent Saint-Martin költségvetési miniszter kijelentette, hogy a kormány nem tervez további változtatásokat a társadalombiztosítási költségvetési tervben. „Tudomásul vettük” – mondta az AFP hírügynökségnek, és „rendkívül zárkózott és pártos magatartásnak” nevezve az álláspontot.

Csütörtökön Barnier a kritikusoknak engedve elvetette a villamosenergia-adó korábban tervezett emelését. Saint-Martin kiemelte, hogy a költségvetési javaslatokat egy parlamenti bizottság már a hétfői vitát megelőzően megvitatta. „Ennek a szövegnek az elutasítása egy demokratikus megállapodás elutasítását jelenti” – mondta.

A szenátus, ahol a jobboldali pártok vannak többségben, a baloldal által bojkottált szavazáson vasárnap jóváhagyta a 2025-ös költségvetést, zöld utat adva annak.

Pénzügyi helyzet

Ha a kormány megbukik, az lenne az első sikeres bizalmatlansági szavazás Georges Pompidou kormányának 1962-es veresége óta, amikor Charles de Gaulle volt az elnök. Barnier kormányának hivatali ideje 1958 óta a legrövidebb lenne a francia V. Köztársaság bármelyik kormánya közül.

Laurent Saint-Martin arra figyelmeztetett, hogy a kormány bukása megemelné a francia államadósság kockázati felárát, amely az ország ingatag pénzügyi helyzete miatt ritka magasra emelkedett.

Franciaország a múlt héten még megúszta, hogy a S&P leminősítse az adósságbesorolását. A hitelminősítő a közleményében arra hivatkozott, hogy „a folyamatos politikai bizonytalanság ellenére arra számítunk, hogy Franciaország késleltetve megfelel az EU költségvetési keretének, és fokozatosan konszolidálja az államháztartást”.

Barnier azt ígérte, hogy 2025-ben az államháztartási hiányt az idei 6,1 százalékról a bruttó hazai termék 5 százalékára csökkenti.