A franciák több mint fele azt szeretné, hogy bukjon meg a kormány

Amennyiben ez bekövetkezik, sokak szerint Emmanuel Macronnak is mennie kell.

  • hvg.hu hvg.hu
A franciák több mint fele azt szeretné, hogy bukjon meg a kormány

Egy 1006 fő megkérdezésével készült közvéleménykutatás eredménye szerint a franciák 53 százaléka azt szeretné, ha Michel Barnier miniszterelnök kormánya megbukna, egy másik felmérés szerint pedig a lakosság 63 százaléka gondolja azt, hogy a köztársasági elnöknek, Emmanuel Macronnak le kellene mondania, ha ez bekövetkezik – írja a Reuters.

A válaszok alapján a többség nem ért egyet azzal, hogy a Barnier-kabinet 60 milliárd eurós adóemeléssel és kiadáscsökkentéssel kívánja visszaszorítani a francia államháztartási hiányt, és egyes források szerint a kormány még az ünnepek előtt, sőt akár már a jövő héten megbukhat, ha szélsőjobboldali és baloldali ellenfelei bizalmatlansági indítványt nyújtanak be.

A gazdagoktól és a nagy cégektől szerezne pénzt a büdzséhez a francia kormány, de ehhez kell a szélsőjobb segítsége

Erőteljes lépésekkel hozná rendbe az államháztartást Michel Barnier francia kormányfő, de a büdzsé elfogadásához a szélsőjobboldalra is szüksége van. A számla jelentős részét nem az átlagemberek állnák.

Franciaországban a nyáron tartottak előrehozott választásokat. Ugyan a baloldali és zöld pártokból álló választási szövetség, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, de az abszolút többséget nem tudta elérni. Macron később elutasította a szövetség miniszterelnök-jelöltjének, a 37 éves Lucie Castets-nek a kinevezését, arra hivatkozva, hogy ő nincs abban a helyzetben, hogy stabilan kormányozzon. A köztársasági elnök végül szeptember elején Michel Barnier-t, a Brexit korábbi uniós főtárgyalóját nevezte ki Franciaország miniszterelnökének.

Egy lehetetlen küldetést már teljesített, most jön a következő: ki Michel Barnier, a következő francia kormányfő?

Csaknem két hónapot kellett várni az előrehozott francia nemzetgyűlési választások után, hogy megnevezze Emmanuel Macron új kormányfőjét. A francia elnök választása Michel Barnier-ra esett, akiről utoljára akkor hallottunk, amikor elhúzódó tárgyalások végén – az EU-ban szokatlan egységet teremtve – sikerült lezárnia a Brexitről szóló tárgyalásokat.

Ezután hamarosan meg is alakult az új kormány, és október elején az Új Népfront már kezdeményezett is bizalmatlansági indítványt a 39 tagú testület ellen, amit viszont a Marine Le Pen fémjelezte szintén ellenzéki Nemzeti Tömörülés nem támogatott.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.