Újabb szíriai várost vehettek be a lázadók

Szombaton a katari fővárosban tanácskozik a török, az orosz és az iráni külügyminiszter a szíriai válságról.

  • MTI MTI
Újabb szíriai várost vehettek be a lázadók

A szíriai kormányerők újabb, immár a negyedik várost veszítették el egy héten belül a Törökország által támogatott lázadók előretörése nyomán – jelentette szombaton az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat.

A második legnagyobb szíriai város, Aleppó, majd Homsz után a Hajat Tahrír as-Sám (HTS) nevű dzsihadista csoport és a vele szövetséges szervezetek már a harmadik legnagyobb város, Hama bejáratánál vannak, és pénteken elfoglalták a jordániai határ mellett lévő Deraát is, amely a polgárháborút kirobbantó 2011-es felkelés bölcsője volt – közölte az OSDH. Deraa tartomány területének már 90 százaléka felett szerzett ellenőrzést a HTS – tette hozzá az angliai központú, de Szíriában kiterjedt hálózattal rendelkező szervezet.

Szombaton a katari fővárosban tanácskozik a török, az orosz és az iráni külügyminiszter a szíriai válságról. Ez a három ország már 2017 óta tárgyal többé-kevésbé rendszeresen a szíriai válság megoldásáról az úgynevezett asztanai folyamat keretében. Pénteken Bagdadban már tárgyalt a kiújult konfliktus veszélyeiről a szíriai, az iraki és az iráni külügyminiszter. Amikor már látszott, hogy a HTS be fogja venni Homszot, a város több ezer lakosa menekült el onnan a tengerpart felé, amely szilárdan a kormányerők ellenőrzése alatt áll.

A szíriai helyzetet ebben a cikkben elemeztük:

Asszad győztesnek érezte magát Szíriában, de aztán megindultak az iszlamisták

Újra lángba borulhat Szíria, miután iszlamista lázadók elfoglalták az ország második legnagyobb városát, Aleppót. Basar Asszad szír elnök hatalma újfent külső segítségen múlhat.

Orbán MI-hatalmi álmokat szövöget, pedig jobban járna, ha merne kicsi lenni

Orbán MI-hatalmi álmokat szövöget, pedig jobban járna, ha merne kicsi lenni

A magyar mesterségesintelligencia-szuverenitás irreális, a kis országok szűk szakterületi MI-fejlesztésekben lehetnek sikeresek. A kormány most már mintha tényleg komolyan venné az MI-t, de a politikai klíma (bevándorlásellenesség, keresztény fundamentalizmus, elszigetelődés az EU-tól) aligha kedvez egy alapjaiban nemzetközi iparág fejlesztésének. Ahogy a kormánystruktúra instabilitása sem.