Asszad győztesnek érezte magát Szíriában, de aztán megindultak az iszlamisták
Újra lángba borulhat Szíria, miután iszlamista lázadók elfoglalták az ország második legnagyobb városát, Aleppót. Basar Asszad szír elnök hatalma újfent külső segítségen múlhat.
„Örökre a vezetőnk” – volt gyakran olvasható Hafez Asszad néhai szír elnök portréin, amelyek egykor szinte az egész országot beborították. Még morbid viccek is születtek arról, hogy az örökkévalóságig a népével marad. De a nagy politikai túlélőnek számító, kemény diktátor mégsem vált halhatatlanná, 2000-ben elhunyt.
A fia, Basar Asszad vette át a stafétabotot, így a család idén már 53 éve birtokolja a hatalmat.
Úgy tűnt, az ifjabb Asszad a 2011-ben kezdődött polgárháborút is túléli, de a jelek szerint illúzió volt csupán, hogy ellenőrzése alatt tartja az ország nagy részét. Míg 2016-ig több mint négy évbe telt, amíg a kormányhadsereg – Irán, a libanoni Hezbollah és Oroszország támogatásával – visszafoglalta Aleppót a felkelőktől, most négy nap sem kellett, hogy az iszlamista lázadók szombatra bevegyék Szíria második legnagyobb városát.
A múlt szerdán kezdődött támadást vezető Hajat Tahrir al-Sam (HTS) iszlamista szervezet fegyveres erői és szövetségesei többtucatnyi települést is elfoglaltak a környéken, és megindultak a 140 kilométerre délre lévő Hama irányában. Ez az a város, ahol 1982-ben a jelenlegi elnök apja utasítására a hadsereg több ezer embert mészárolt le, hogy elfojtsa a Muszlim Testvériség felkelését. Könnyen lehet, hogy a HTS sikere újabb csoportokat késztet arra, hogy ismét fegyvert ragadjanak. A szír hadsereg az aleppói támadáskor összeomlott, a katonák fejvesztve menekültek. Kérdés, sikerül-e megállítani a lázadókat, akikre orosz és szír harci gépek légicsapásokat mértek, hétfőn pedig Irakból Irán által támogatott síita milíciák lépték át a határt Asszad megsegítésére.