Emmanuel Macron francia elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel csütörtökön találkoznak Varsóban, ami során a Politico forrásai szerint szóba jöhet egy háború utáni békefenntartó erő ukrajnai telepítésének terve is.

Az eseményről szintén EU-s és francia forrásokra hivatkozva hasonlóan írt a lengyel sajtó is. A feltételezett tárgyalás 40 ezer fős, külföldi csapatokból álló békefenntartó erőről szólhat, amit az Ukrajna és Oroszország közti tűzszünet után és a további tárgyalások alatt telepítenének a megtámadott országba. Azt nem részletezik a sajtóhírek, hogy mely országokból érkeznének a katonák.

Korábban Macronnak volt nagy vihart kiváltó hasonló megnyilvánulása, ám a mostani feltételezett koncepcióval szemben ő azt javasolta, hogy aktív fegyveres konfliktus alatt települjenek ki nyugati békefenntartó erők. Ezzel szemben a jelenleg elérhető információk alapján ezúttal csupán egy tűzszünet utáni részvételről van szó, ami biztonsági garanciaként szolgálhat.

A hét elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén utalt egy ilyen tervre, amikor Friedrich Merz CDU-politikussal, a Németország következő kancellári posztjára leginkább esélyes politikussal találkozott.

„Megmondom őszintén, gondolkodhatunk és dolgozhatunk Emmanuel Macron felvetésén” – mondta Zelenszkij újságíróknak. – „Azt javasolta, hogy ennek vagy annak az országnak a csapatai legyenek jelen Ukrajna egyes területein, ami garantálná a biztonságunkat, miközben Ukrajna nem tagja a NATO-nak” – idézte fel az ukrán elnök. – „De előtte tisztáznunk kell, hogy mikor lesz Ukrajna az EU-ban, és mikor lesz Ukrajna a NATO-ban” – tette hozzá.

Zelenszkij Ukrajnának a biztonsági garanciákra való igényét hangsúlyozta akkor is, amikor a hétvégén Párizsban találkozott Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel.

Az esetleges ukrajnai békével kapcsolatos gondolkozások jelenleg arrafelé mutatnak, hogy ha nem is feltétlenül NATO-tagságra, de valamilyen biztonsági garanciára szüksége lesz Ukrajnának ahhoz, hogy akár tűzszünetbe vagy békébe bele tudjon menni.

A NATO-csatlakozást a szövetség nagy államai, mint az USA vagy Németország azonban ellenzi, ahogy alighanem a magyar külpolitika sem lelkesedne a konszenzust igénylő ötletért.

NATO-tagság nélkül a bizalom hiánya és rossz precedensek miatt Kijev attól tart, hogy bármilyen békemegállapodás egyszerűen csak lehetővé tenné Oroszország számára, hogy levegőhöz jusson, majd újra támadjon, amint újjáépítette a hadseregét. Így tolódhat el a gondolkodás a békefenntartók irányába.

„Nagyon világos, hogy a háború befejezése és a béke megnyerése csak akkor lehetséges, ha Ukrajna a NATO-ban és az EU-ban van” – mondta Olha Stefanishyna ukrán miniszterelnök-helyettes a Politicónak.

Annalena Baerbock német külügyminiszter azt mondta, hogy „természetesen mindent, ami a békét szolgálja a jövőben, azt a német fél támogatni fogja”, ám Berlin a nagy hatótávolságú eszközök átadásához hasonlóan a békefenntartók bevetésétől is elzárkózik. Ez elméletben jövő év elején megváltozhat a megbukott német jelzőlámpa-koalíció leváltásával, ám a múlt hónapban Merz is felelőtlennek nevezte az ukrajnai katonai jelenlétet.

Lengyel katonák küldése Ukrajnába „jelenleg szóba sem jöhet” – mondta kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter. Elmondta, hogy Macron februárban felvetette a lehetőséget, de múlt hónapban, amikor Párizsban járt, állítása szerint a kérdés nem került szóba, sőt szerinte csak NATO-szinten születhet ilyen döntés.

„Különböző forgatókönyvek vannak az asztalon. Szövetségként fogunk eljárni. A NATO-nak kell itt kulcsszerepet játszania, nem pedig az egyes országoknak” – mondta.

A jelenlegi beavatkozással felérő ukrajnai katonai jelenléttől minden európai vezető igyekszik konzisztensen elhatárolódni, azonban azzal kapcsolatban nem egyértelműek a kommentek, hogy az ellenérzések egy háború utáni békefenntartó műveletre is vonatkoznak-e.

„Azt hiszem, tényleg nem szabad semmit kizárnunk” – parafrazálta Macront Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közelmúltban Kijevben tett látogatása során a témában feltett kérdésre.

Donald Trump beiktatásához közeledve az európaiak arra számítanak, hogy csökkenni fog a térségre fordított amerikai figyelem, ahogy az Ukrajnának juttatott támogatás is, így még a washingtoni hatalomátvétel előtt szeretne mindenki minél jobb pozícióba kerülni, egyúttal kidolgozni a lehetőségeket egy kevésbé kedvező Trump-forgatókönyvre.