A NATO közvetlen megjelenése Ukrajnában veszélyes eszkalációhoz vezethet, ezért Emmanuel Macron francia államfő kiszólása inkább felnagyíthatta az akadozó segítség fontosságát.
Biztosan nem állt szándékában, mégis egységfrontot kovácsolt Emmanuel Macron francia elnök önmagával szemben, amikor a párizsi Ukrajna-konferencián felvetette, hogy egyes nyugati államok, ha nem is a NATO nevében fellépve, de küldjenek csapatokat az oroszok által megtámadott országba.
A meghatározó európai NATO-tagállamok sorra határolódtak el az elkerülhetetlen – és nemkívánatos – eszkalációt jelentő ötlettől, s a Fehér Ház, valamint
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is leszögezte, hogy nincs tervben ilyen lépés.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy ilyen eshetőségre beláthatatlan következményekkel járó nukleáris háborúval, Oroszország és a NATO közti közvetlen konfrontációval fenyegetett.
Háború Ukrajnában
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
