Száznál is több célpontot támadott az izraeli hadsereg Irán számos körzetében, helyszíni források szerint a fővárost és környékét hajnali fél négykor érték az első csapások. Néhány órával az első hullámok után az iráni nukleáris fejlesztések egyik fő helyszínét, a Natanz központot támadta az izraeli hadsereg, ebben a támadásban állítólag hat vezető atomtudós is életét vesztette.

A találatok tényét már a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) is megerősítette, a nemzetközi szervezet azt igyekszik megállapítani, hogy a körzetben növekedett-e a sugárzási szint. A busheri reaktort ugyanakkor nem érte támadás.

Izraeli források szerint az akcióban a légierő több mint kétszáz gépe vett részt, 330 különféle bombával és rakétával több mint száz célpontot vettek tűz alá. Izraeli források szerint az akció folytatódni fog, erre már csak azért is szükség lehet, mert az iráni atomlétesítmények biztonságos helyeken, vastag betonfalakkal védve működnek.  

Jeruzsálemi források szerint Izrael egyedül, az USA részvétele és segítsége nélkül hajtotta végre az átfogó támadást, és Benjamin Netanjahu miniszterelnök arról beszélt, hogy a „célzott katonai műveletre” azért volt szükség, mert az iráni atomprogram Izrael létét fenyegeti.„Az utóbbi hónapokban Irán minden korábbinál komolyabb lépéseket tett a dúsított urán katonai célokra való felhasználása felé. Ha nem állítják meg Iránt, akkor az ország nagyon rövid idő alatt, talán kevesebb mint egy éven belül képes lesz atomfegyver gyártására. Ez pedig egyértelműen veszélyezteti Izrael létét” – mondta a miniszterelnök.

Mentőcsapatok egy súlyosan megrongálódott épület előtt Teheránban

AFP

Netanjahu nyilatkozata nem előzmény nélküli, Izrael korábban is ellenezte, hogy a Nyugat valós biztosítékok nélkül egyezzen meg Iránnal, s az izraeli politikusok utaltak arra, ha kell, a zsidó állam maga fékezi meg Iránt. Bár Irán tagadja, hogy atomfegyvert akarna kifejleszteni, a szakértők szerint az urándúsítással kapcsolatos adatok – a hasadó anyag mennyisége és a dúsítás szintje – arra utalnak, hogy a teheráni vezetés szándékai egyáltalán nem békések.

A napokban egyébként az IAEA is megerősítette az izraeli félelmek jogosságát, a szervezet közleménye szerint Irán megsértette azon kötelezettségeit, amelyeket a nukleáris fegyverek terjedését szolgálni hivatott egyezmények írnak elő. Az IAEA szerint Teherán nem adott megfelelő válaszokat arra, hogy milyen célt szolgálnak a be nem jelentett eszközök és dúsított uránkészletek. Az IAEA szerint Irán 60 százalékos tisztaságúra dúsította uránkészletének egy részét, s annyi erősen sugárzó uránnal rendelkezik, ami a dúsítási folyamat folytatása után elégséges kilenc atombomba legyártásához. Irán 2015-ben azt vállalta, hogy a dúsítás során előállított urán legfeljebb 3,67 százaléknyi, erősen sugárzó uránizotópot tartalmaz, ezt a szintet az ország sokszorosan túllépte.

A szemmel láthatóan alaposan előkészített támadásban életét vesztette Hoszein Szalami, az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoka, valamint az iráni vezérkari főnök Mohamed Bageri, illetve több magas rangú katonai vezető. Irán azonnal választ ígért, és arról beszélt, megbosszulja az izraeli és amerikai „cionisták terrortámadását”. Bár az első drónokat már kilőtték Izrael felé, Irán jelentős mennyiségű közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával is rendelkezik, ezek 1200 kilogramm robbanóanyag eljuttatására képesek. Ezek a rakéták 15 perc alatt érhetik el az izraeli légteret.

Urániumdúsító létesítmény a Teherántól délre fekvő Fordóban egy 2025. február 12-én készült műholdfelvételen

AFP / Satellite Image / Maxar Technologies

Tavaly Irán mintegy kétszáz rakétát lőtt ki a zsidó államra, a légvédelem az érkező eszközök túlnyomó többségét lelőtte. Akkor Irán a légvédelmi rendszer elleni izraeli akcióra reagált, a jelek szerint Irán nem volt képes védelmi képességeinek helyreállítására, hiszen az izraeli harci gépek sértetlenül tértek vissza támaszpontjaikra.

A légitámadások nem csak Irán és Izrael között fokozzák a feszültséget. Bár Donald Trump amerikai elnök eddig nem szólalt meg, Trump a Netanjahuval folytatott legutóbbi washingtoni tárgyaláson azt kérte vendégétől, hogy várjon a támadással, mert az amerikai adminisztráció folytatni akarja a párbeszédet Teheránnal. A feszültségre utal az, hogy Marco Rubio külügyminiszter egy rövid nyilatkozatban csak annyit közölt, hogy a támadás „egy közeli szövetséges egyoldalú akciója” volt.

„A fő prioritásunk a térségben állomásozó amerikai erők biztonságának szavatolása” – írta Rubio, de azért hozzátette, hogy Jeruzsálem közölte Washingtonnal, egy Irán elleni támadásra szükség van Izrael önvédelme szempontjából. Egy korábbi külügyi szóvivő, Ned Price arról beszélt, hogy a Trump-kormányzat azért tartja idő előttinek az izraeli csapásokat, mert Washington szerint még nem zárultak le a diplomáciai rendezés lehetőségei, viszont a mostani akció mindenképpen törést okoz a tárgyalási folyamatban.

Bár Rubio nem tett említést arról, hogy az USA segíti-e majd Izraelt az iráni válaszcsapások elhárításában, az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy az amerikai hadsereg – ha nem is nyilvánosan beismerve – meghatározó szerepet vállalt az Izrael elleni csapások kivédésében.

Nyitókép: Az iráni Busher atomreaktor egy januári műholdfelvételen. Fotó: Maxar Technologies / AFP