Fenntartanák a nyomást Oroszországon és szembemennének Trumppal is.
Kis híján elsöpört engem a népharag - kommentálta az Európai Tanács brüsszeli ülése után kiposztolt Facebook-videóban Orbán Viktor. A miniszterelnök arra utalt, hogy épp ennek kezdetén látta jónak bejelenteni a kormány ukránellenes szavazásának a végeredményét, és mintegy büszkeséggel hozzátette Bohár Dánielnek adott nyilatkozatában, hogy a tanácsülésen lévő miniszterelnökök "osztatlan ellenérzésekkel fogadták" a bejelentést.
Orbán azt is hozzátette: csúnya munka volt, "a legcsúnyább eddig".
Nem mintha bárkit is meglepetésként ért volna Orbán ellenkezése, a magyar kormány előre jelezte, hogy nem fogja aláírni azt a nyilatkozatot, amelyben az EU és tagországainak vezetői az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdését, a Kijev melletti kiállást is támogatják. A nyilatkozatot így 26 tagország írta alá.
Ahogy az várható volt, Orbán Viktor most sem támogatta azt az állásfoglalást, amelyben az uniós tagállamok meghatározták Ukrajnával, illetve az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos politikájukat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóhíváson keresztül csatlakozott a tanácskozáshoz, ahol a vezetők megerősítették, hogy továbbra is teljes körű, katonai, gazdasági és politikai támogatást nyújtanak Ukrajnának. 1 milliárd eurót különítettek el az ukrán védemi ipar számára a befagyasztott orosz vagyonok hozamából, és készek előre kifizetni a G7-hitelekből még fennmaradó 11 milliárd eurót, tekintettel Ukrajna sürgető szükségleteire.
Az Európai Bizottság elnöke szerint továbbra is politikai nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy komoly béketárgyalásokba kezdjen, ezt célozza a 18. szankciós csomag. Bár a kormánysajtó igyekszik azt láttatni, hogy ezt is vétózták, valójában a csúcs célja nem volt ennek elfogadása.
António Costa a csúcsot záró sajtótájékoztatón arról beszélt: mivel az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió komolyan aláássa a globális biztonságot és a nemzetközi szabályokon alapuló rendet, a tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy az EU fenntartja a nyomást Oroszországon. Ennek érdekében már zajlik a munka egy új, erőteljes szankciós csomag kidolgozására.
„Amire szükségünk van, az a hatékonyság és a méltányos tehermegosztás. Amire szükségünk van, az egy közös európai védelmi rendszer kiépítése és képesség az agresszió elrettentésére” – fogalmazott.
Magyarország nyomására kerülhetett be a záródokumentumba a szíriai templom ellen elkövetett terrortámadás elítélése.
Fontos lépésnek nevezte az Izrael és Irán közti tűzszünetet a Közel-Kelet stabilitásának helyreállítása felé. Szerinte most a hatékony diplomáciai munkára kell összpontosítani, amelyben Európának szerepet kell vállalnia, hogy Irán soha ne rendelkezhessen atomfegyverrel, és teljes mértékben betartsa az atomsorompó-szerződést.
Kitért arra is, hogy a közel-keleti béke tartós megoldást igények Gázában, amihez elengedhetetlen, hogy valósággá váljon a kétállami megoldás, Izrael mellett egy palesztin állam létrehozása.
A közel-keleti helyzetről szólva azt mondta, Európa üdvözli a tűzszünet bejelentését. Kiemelte, hogy Irán soha nem juthat atomfegyverhez, és a tárgyalás az egyetlen elfogadható megoldás. Felhívta a figyelmet a gázai humanitárius helyzet súlyosságára, és sürgette, hogy a segítségnyújtás gyorsan, akadálytalanul és megfelelő mennyiségben jusson el a rászorulókhoz. Hangsúlyozta, hogy Európa továbbra is kiáll a fenntartható tűzszünet és a túszok szabadon bocsátása mellett, mivel ezek lehetnek a tartós béke alapjai.
A csúcson szóba került a kereskedelempolitika is. Ursula von der Leyen megerősítette, hogy Brüsszel most kapta kézhez a legújabb amerikai javaslatcsomagot. A bizottsági elnök a washingtoni politikai ellensúlyozását a világkereskedelmi rendszer átrajzolásával képzelné el, ennek része lenne az is, hogy az EU együttműködne az Egyesült Királyság és tíz csendes-óceáni országból álló kereskedelmi szervezettel, a CPTPP-vel.
Újra felbukkant az az információ, hogy az egykori köztársasági elnök életének egy szakaszában az állambiztonság ügynöke volt.
