Tóta W.: A nemfideszes büszkeség napja
Nincs hatalmuk felettünk.
Kis híján elsöpört engem a népharag – kommentálta az Európai Tanács brüsszeli ülése után kiposztolt Facebook-videóban Orbán Viktor. A miniszterelnök arra utalt, hogy épp ennek kezdetén látta jónak bejelenteni a kormány ukránellenes szavazásának a végeredményét, és mintegy büszkeséggel hozzátette Bohár Dánielnek adott nyilatkozatában, hogy a tanácsülésen lévő miniszterelnökök “osztatlan ellenérzésekkel fogadták” a bejelentést.
Orbán azt is hozzátette: csúnya munka volt, “a legcsúnyább eddig”.
Nem mintha bárkit is meglepetésként ért volna Orbán ellenkezése, a magyar kormány előre jelezte, hogy nem fogja aláírni azt a nyilatkozatot, amelyben az EU és tagországainak vezetői az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdését, a Kijev melletti kiállást is támogatják. A nyilatkozatot így 26 tagország írta alá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóhíváson keresztül csatlakozott a tanácskozáshoz, ahol a vezetők megerősítették, hogy továbbra is teljes körű, katonai, gazdasági és politikai támogatást nyújtanak Ukrajnának. 1 milliárd eurót különítettek el az ukrán védemi ipar számára a befagyasztott orosz vagyonok hozamából, és készek előre kifizetni a G7-hitelekből még fennmaradó 11 milliárd eurót, tekintettel Ukrajna sürgető szükségleteire.
Az Európai Bizottság elnöke szerint továbbra is politikai nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy komoly béketárgyalásokba kezdjen, ezt célozza a 18. szankciós csomag. Bár a kormánysajtó igyekszik azt láttatni, hogy ezt is vétózták, valójában a csúcs célja nem volt ennek elfogadása.
António Costa a csúcsot záró sajtótájékoztatón arról beszélt: mivel az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió komolyan aláássa a globális biztonságot és a nemzetközi szabályokon alapuló rendet, a tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy az EU fenntartja a nyomást Oroszországon. Ennek érdekében már zajlik a munka egy új, erőteljes szankciós csomag kidolgozására.
„Amire szükségünk van, az a hatékonyság és a méltányos tehermegosztás. Amire szükségünk van, az egy közös európai védelmi rendszer kiépítése és képesség az agresszió elrettentésére” – fogalmazott.
Fontos lépésnek nevezte az Izrael és Irán közti tűzszünetet a Közel-Kelet stabilitásának helyreállítása felé. Szerinte most a hatékony diplomáciai munkára kell összpontosítani, amelyben Európának szerepet kell vállalnia, hogy Irán soha ne rendelkezhessen atomfegyverrel, és teljes mértékben betartsa az atomsorompó-szerződést.
Kitért arra is, hogy a közel-keleti béke tartós megoldást igények Gázában, amihez elengedhetetlen, hogy valósággá váljon a kétállami megoldás, Izrael mellett egy palesztin állam létrehozása.
A közel-keleti helyzetről szólva azt mondta, Európa üdvözli a tűzszünet bejelentését. Kiemelte, hogy Irán soha nem juthat atomfegyverhez, és a tárgyalás az egyetlen elfogadható megoldás. Felhívta a figyelmet a gázai humanitárius helyzet súlyosságára, és sürgette, hogy a segítségnyújtás gyorsan, akadálytalanul és megfelelő mennyiségben jusson el a rászorulókhoz. Hangsúlyozta, hogy Európa továbbra is kiáll a fenntartható tűzszünet és a túszok szabadon bocsátása mellett, mivel ezek lehetnek a tartós béke alapjai.
A csúcson szóba került a kereskedelempolitika is. Ursula von der Leyen megerősítette, hogy Brüsszel most kapta kézhez a legújabb amerikai javaslatcsomagot. A bizottsági elnök a washingtoni politikai ellensúlyozását a világkereskedelmi rendszer átrajzolásával képzelné el, ennek része lenne az is, hogy az EU együttműködne az Egyesült Királyság és tíz csendes-óceáni országból álló kereskedelmi szervezettel, a CPTPP-vel.
