Az EU közös védelmének fokozása mellett döntöttek a tagállamok vezetői

A kedden és szerdán Hágában megtartott NATO csúcstalálkozón született megállapodás, miszerint a katonai és védelmi szövetség tagállamai a nemzeti össztermékük öt százalékra növelik védelmi és katonai kiadásaikat, közvetlenül ugyan még nem jelent meg az EU csúcson, de áttételesen máris meghatározó eleme lett a 27 állam- és kormányfő brüsszeli megbeszéléseinek.

Az Európai Tanács ülésén ezzel kapcsolatban elfogadott záródokumentumban az szerepel: az EU-nak “360 fokos megközelítésben kell saját szuverenitását erősítenie, önmaga védelmi és biztonsági felkészültségének fokozása mellett, szorosan koordinálva az azonnali és a jövőbeli kihívásokra és fenyegetésekre egyaránt”. A dokumentum aztán így folytatódik:

Oroszország Ukrajna elleni háborúja és annak a változó környezetben az európai és globális biztonságra gyakorolt következményei egzisztenciális kihívást jelentenek az Európai Unió számára.

A védelmemre vonatkozó következtetések ezért 2025 októberére újabb helyzetértékelést irányoztak elő, azt is aláhúzva, hogy a NATO-tag EU-országok számára az észak-atlanti katonai szövetségi tagság képezi védelmi politikájuk alapját.

A szerdán zárult NATO-csúcs nyomán az EU tagállamai az eddigieknél szorosabb védelmi koordináció mellett köteleződnek el, tovább folytatva a lengyel elnökség alatt rekord idő alatt letárgyalt és elfogadott Security Action For Europe (SAFE) biztonsági és védelmi programmal megkezdett közös munkát a fegyverkezés finanszírozására beleértve a Stabilitási és Növekedési csomag keretében a nemzeti kivételi záradékok közelgő aktiválását (magyarán források átcsoportosítását védelmi célokra).

Az uniós kohéziós pénzek önkéntes alapú védelmi fejlesztésekre fordítása mellett az állam- és kormányfők ismét kiemelték a magántőke bevonásának fontosságát a védelmi ipar fejlesztésébe, beleértve az Európai Beruházási Bank ilyen irányú lépéseit is. A tanácsi konklúziók emellett további munkára ösztönzik a tagállamokat a KKV-k bevonása terén azért, hogy a hadi- és védelmi ipar termelésének felpörgetése minél előbb valósággá váljon.

Az Európai Bizottság és az uniós külügyi főképviselő számára pedig a fő “házi feladat” a védelempolitika terén, hogy állítson össze közös 2030-ra felfutó ütemtervet a védelmi készenlét felfejlesztésére.

A június elején kirobbant izraeli-iráni háborúra reagálva az huszonhetek leszögezték,

az Európai Unió továbbra is elkötelezett a közel-keleti béke, biztonság és stabilitás mellett. Az Európai Tanács üdvözli a harcok beszüntetését, és sürgeti az összes felet, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, tanúsítsanak önmérsékletet, és tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely új eszkalációhoz vezethet.

Emlékeztettek arra, hogy az Európai Unió mindig egyértelműen kijelentette, hogy Iránnak soha nem szabad megengedni, hogy nukleáris fegyvert szerezzen, és hogy be kell tartania a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti, jogilag kötelező erejű nukleáris biztosítékokra vonatkozó kötelezettségeit.

A katasztrofális gázai humanitárius helyzetre is reagáltak az kormányfők. Egyrészt – ahogy korábban az EUrologus is megírta – a dokumentum megerősíti, hogy Izrael megsértette az EU-val kötött társulási megállapodás feltételeit. Ezért arra szólítják a tel-avivi kormányt, hogy “rendszeresen értékeljék újra” a gázai humanitárius helyzetet.

A magyar kormány diplomáciai igyekezete nyomán kerülhetett be a szövegbe, hogy elítélik a damaszkuszi Mar Eliasz templomban nemrég elkövetett terrortámadást, és felszólítanak a felelősök felelősségre vonására. A keresztények védelme azonban nem került be a szövegbe, amely a június 20-i következtetés tervezet szövegezését megőrizve emlékeztet a szíriai “békés és inkluzív” átmenet fontosságára, amely “mentes a ártalmas külföldi beavatkozástól, a szíriaiak minden etnikai és vallási háttérrel rendelkező jogainak megkülönböztetés nélküli védelmére, valamint az átmeneti igazságszolgáltatásra és a megbékélésre”.