A PiS-kormány hajdani miniszterét akár 10 év börtönre is ítélhetik, amiért nyilvánosságra hozta az első két Tusk-kormány (2007-2015) alatt készült védelmi terveket, amiket egy orosz támadás esetére dolgoztak ki.
Vádat emeltek Mariusz Blaszczak volt lengyel védelmi miniszter (képünkön), jelenlegi ellenzéki képviselő ellen hatásköri túllépés miatt, az ügy a Donald Tusk első és második kormánya idején (2007-2015) készült védelmi tervek közzétételével függ össze – közölte pénteken a varsói kerületi ügyészség.
Mariusz Blaszczak a fő lengyel ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) frakcióvezetője. Mellette Slawomir Cenckiewiczet, az államfői hivatalhoz tartozó nemzetbiztonsági iroda (BBN) főnökét és két másik tisztségviselőt is megvádoltak. Blaszczak és Cenckiewicz esetében 10 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, ha bűnösnek találják őket.
Blaszczak 2023-ban védelmi miniszterként feloldotta a lengyel fegyveres erők védelmi jellegű bevetéséről szóló, 2011-ben készített, már érvénytelen tervek egy részének titkosítását, majd nyilvánosságra is hozta őket. A stratégiát egy esetleges orosz támadás esetén alkalmazták volna.
E tervekre hivatkozva Blaszczak a 2023-as parlamenti választásokat megelőző kampányban azzal vádolta meg az akkor ellenzéki, jelenleg fő kormánykoalíciós pártot, a Polgári Platformot (PO), hogy első és második kormánya idején csak a Visztula folyó mentén – vagyis a keleti országhatártól jóval beljebb – szabta meg a védelmi vonalat egy esetleges keleti támadással szemben. Vádja alátámasztására hozta nyilvánosságra a szóban forgó dokumentumokat.
Az ügyészség szerint Blaszczak a védelmi tervek közzétételével közérdeket sértett, és „rendkívül súlyos kárt okozott” Lengyelországnak. Cenckiewicz pedig – aki 2023-ban a központi katonai levéltár igazgatója volt – azáltal sértett törvényt, hogy jóváhagyta a hozzáférést az említett levéltári anyagokhoz.
Mariusz Blaszczak pénteken az X-en közölte: az ügyészségi döntés „nem vádemelés, hanem Donald Tusk bosszúja”. Úgy látja: nagy árat fizet azért, hogy felfedte az első Tusk-kormány azon terveit, miszerint „harc nélkül feladták volna Lengyelország majdnem felét”. Hozzátette: ha ma hasonló helyzetben találná magát, ismét „habozás nélkül feloldaná a Tusk-csapat valódi szándékait bemutató dokumentumok titkosítását”.
Slawomir Cenckiewicz is adott ki közleményt, és eszerint hamis és „érdemben teljesen megalapozatlan” vádat emeltek ellene, amely „az éveken át Oroszországgal baráti kapcsolatokat építő emberek bosszúja”.
Radoslaw Sikorski külügyminiszter pedig szintén az X-en azt írta: a vádemelés „legyen figyelmeztetés minden politikus számára, hogy ne merészeljék pártjuk érdekében kockára tenni Lengyelország biztonságát”.
A történet némileg emlékeztet Marcin Romanowski igazságügyi miniszter-helyettes esetére, akit korábban tizennyolc rendbeli bűncselekmény elkövetésével, ezen belül az állami vagyonban kárt okozó szervezett bűnözői csoportban való részvétellel gyanúsítottak meg.
Romanowski akkor úgy nyilatkozott, hogy jogtalan eljárást folytatnak ellene, majd Magyarországra szökött, ahol az Orbán-kormány politikai menedékjogot adott neki. Később pedig az Alapjogokért Központnál kapott munkát.
Az ő ügye miatt romlott meg annyira a magyar-lengyel kapcsolat, hogy Varsó végül a budapesti nagykövetét is hazarendelte.
A politológus szerint az sem kizárt, hogy Orbán Viktorból egy ponton köztársasági elnököt csinálnak. Kéri Lászlóval Kacskovics Mihály Béla beszélgetett a Tiszáról, lehetséges buktatókról, Fideszről, kispártokról, lejáratásról.
A HVG tudósítója az oroszok által rakétával megsemmisített üzem mellől jelentkezett be.
A hajó bérleti díja egy hétre több mint egymillió forint.
Ókovács Szilveszter szerint az éneklés bizonytalan volt, számos hanghibát is felfedezett.
