Alexander Stubb 2024 óta Finnország elnöke. A finn politikai rendszerben az elnöknek viszonylag komoly külpolitikai szerepe van: a fegyveres erők főparancsnoka, és a miniszterelnökkel együtt részt vesz a külpolitikában. Mivel Európában Finnországnak van a leghosszabb közös határa Oroszországgal, az országnak és a finn elnöknek az orosz–ukrán háború kapcsán kiemelt szerepe van. Stubb kedden Helsinkiben beszélgetett az El País és más nagy európai médiumok újságíróival.
A korábban a miniszterelnöki posztot is betöltő Stubb nyolc évvel ezelőtt kilépett a politikából, de elmondása szerint éppen az orosz fenyegetés hatására döntött úgy, hogy 2024 februárjában indul az elnökválasztáson, amit néhány szavazattal ugyan, de végül megnyert. Ahhoz a kevés európai vezetőhöz tartozik, akik közvetlen kapcsolatban állnak a Fehér Házzal.
A finn elnök nem titkolja a jó viszonyát Donald Trumppal, akire kifejezetten számít abban, hogy véget vessen a háborúnak. Stubb szerint az Egyesült Államokat meg kell győzni nemcsak arról, hogy érdemes megvédeni Európát, hanem arról is, hogy ha meg akarja tartani a szuperhatalmi státuszát, akkor ezt a NATO keretei közt érdemes megtennie – mondta a lapnak az elnök.
Az ENSZ-csúcstalálkozót követően Stubb kifejezetten optimista volt, amire szerinte okot ad Trump Putyinnal való kommunikációja az elmúlt hetekben, és az, hogy az amerikai elnök New Yorkban találkozott Zelenszkijjel, és ígéreteket tett a katonai felszerelésre irányuló támogatásra. A helyzetet így foglalta össze:
“Ukrajna jobb helyzetben van, mint eddig bármikor az invázió kezdete óta. A pénzügyi és katonai támogatás ma különösen erős. És aki azt gondolja, hogy túl fárasztóvá válik a háborúról hallani, vagy hogy az Egyesült Államok kihátrál, az téved.”
Stubb szerint Trump először ösztönözni próbálta Vlagyimir Putyint, és miután látta, hogy ez az oroszoknál ritkán működik, úgy döntött, inkább a retorziót választja. Az egyetlen kérdés az, hogy az mennyire lesz súlyos. Szerinte Putyin már kezdi érezni a nyomást, nem áll jól az orosz gazdaság, és a katonai-stratégiai céljaikat sem érték el. Ukrajna továbbra is független, nem jutott tovább az ukrán területek 20 százalékának megszállásánál, és közben elszigetelte magát.
A finn elnök a befagyasztott orosz vagyonról is beszélt, elmondása szerint a jelek arra utalnak, hogy azt Ukrajna újrafegyverezésére használják fel, kamatmentes kölcsönként. Ha pedig az oroszok nem fizetnek háborús kártérítést, akkor ekkor ez a pénz gyakorlatilag „adománnyá válik”.
Az európai országok légterébe az elmúlt időszakban behatoló drónok kapcsán az a véleménye, hogy az ilyen helyzetek is mutatják, Ukrajna és az európai országok esetében a kölcsönös támogatásról kell beszélni. Az ukránoktól ugyanis Európa sokat tanulhat, például éppen arról, hogyan kezelje a drónokat. Ennek fényében nem meglepő, hogy a finn elnök nyíltan támogatja Ukrajna EU-ba és a NATO-ba történő felvételét a lehető leghamarabb.
Stubb szerint „a következő világrend kereteinek meghatározásában” a globális délnek meghatározó szerepe lesz, és arra kéri a feltörekvő országokat, hogy ők is lépjenek fel Oroszországgal szemben. Úgy gondolja, Oroszország semmiképpen nem fogja saját akaratából feladni a háborút, csak akkor, hogyha tényleg megsemmisülnek a stratégiai célkitűzései, a nyomásgyakorláshoz pedig mindenkire szükség van.
„Már egy éve elég lenne egy telefonhívás Hszi Csin-pingtől, hogy Putyin véget vessen a háborúnak” – hozza fel példának a kínai elnököt, és annak ellenére, hogy ez Stubb szerint is leegyszerűsítés, azt fenntartja, hogy Kína szerepét nem szabad alábecsülni a konfliktusban. Kiemelte a közép-ázsiai térséget is, ahol szerinte az olyan országok, mint Kazahsztán és Üzbegisztán szintén nyugtalanul figyelik az orosz imperialista törekvéseket.
Az izraeli–palesztin konfliktushoz Finnország eddig igyekezett óvatosan viszonyulni, Stubb azonban ezúttal azt mondta, Izrael Oroszországhoz hasonlóan megsértette a nemzetközi jogot, és túl messzire ment. Ebben a helyzetben is az amerikai törekvéseket emelte ki: szerinte a legújabb béketerv már nagy előrelépés, az arab államokkal való együttműködés eredménye sok olyan elemet tartalmaz, ami közelebb vihet a megoldáshoz.
Borítóképünkön Alexander Stubb érkezik a Fehér Házba.
