Véres leszámolásokba torkolló vita robbant ki két család között Csádban egy vízlelőhely használata miatt, a kölcsönös megtorlások következtében legkevesebb 42 ember életét vesztette – közölte az ország miniszterelnök-helyettese.
Az összecsapások a kelet-csádi Wadi Fira tartományban, Igote faluban történtek szombaton. A halálos áldozatokon túl további tíz ember megsebesült.
Limane Mahamat miniszterelnök-helyettes ellátogatott a helyszínre, ahol elmondta: a leszámolások meglehetősen nagy területre kiterjedtek, és a hadsereg „gyors beavatkozására” volt szükség, aminek köszönhetően a helyzetet a hatóságok már ellenőrzés alá vonták. Közölte: eljárást indítottak az elkövetők felelősségre vonására, illetve mediációs folyamatot indítottak el a településen.
A közép-afrikai országban rendszeresen történnek összecsapások a különböző közösségek között az erőforrásokhoz való hozzáférés miatt. Tavaly földművelők és pásztorok közötti leszámolásokban 42 ember halt meg, és számos lakóház leégett az ország délnyugati részén.
A keleti tartományokban az utóbbi hónapokban egyre nagyobb gondot jelent a Szudánból érkező menekültek befogadása és ellátása. Februárban határozatlan időre le is zárták a határt, hogy elejét vegyék a konfliktus átterjedésének, miután a Szudánban harcoló felek többször is átléptek Csád területére.
Mint arról korábban beszámoltunk, 2023-ban a csádi elnök Orbán Viktortól kért katonai segítséget országa számára. Az Országgyűlés még abban az évben meg is szavazta a magyar honvédség csádi katonai missziójára vonatkozó felhatalmazást. Az országba viszont magyar csapatok mostanáig nem mentek, a felhatalmazás pedig 2025 végén lejárt.
Időközben kiderült, hogy az ötlet Orbán Viktor fiának, Orbán Gáspárnak volt a projektje, legalábbis tagja volt a Csádban tárgyaló magyar delegációnak, és a választások előtt kitálaló Pálinkás Szilveszter százados elmondása szerint ő volt az is, aki leginkább erőltette a műveletet. Azóta Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke is elismerte a HVG-nek adott interjújában, hogy Orbán Gáspár egy ideig részt vett kormányzati tervezőcsoportban.
A honvédség vezetése megpróbálta kívül tartani a politikát – állítja a HVG-nek adott interjúban Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke. Böröndi pontosan három éve lett a honvédség első embere, s drasztikus reformokat ígért, melyekkel a rugalmatlan gondolkozásmóddal és a békéhez szokott haderővel akart leszámolni. A közélet mégsem a katonaság vitathatatlan előrelépéseitől volt hangos az elmúlt időszakban. A vezérezredest kérdeztük eddigi hallgatásáról, Orbán Gáspár szerepéről, az erőművekhez kirendelt látványvédelemről és a főbe lőtt katonákat mutató AI-videóról is.
Hogy az ötlet maradt volna-e végleg a tervezőasztalon, azt nem lehet teljes bizonyossággal állítani, tekintve, hogy egy áprilisban nyilvánosságra került dokumentum szerint a Honvédelmi Minisztérium tavaly novemberben még a felhatalmazás meghosszabbításán dolgozott, mert még idén katonákat küldött volna Csádba, és 27 milliárdos éves költséget számolt a katonai misszióra.
Az ügyben időközben vizsgálatot indított a Központi Nyomozó Főügyészség is.
Ugrásra készen áll a HM szerint a közép-afrikai Csádba készülő magyar katonai kontingens, bár továbbra sem tiszta, mi a célja. Ezt részletezi két kormányközi megállapodás, amit – bár itthon elfelejtették ezt közölni – tavaly ősszel már alá is írtak Budapesten, viszont nem nyilvánosak. A miniszterelnök fia által egyengetett titokzatos misszió katonai részleteiről talán majd 30 év múlva lehet többet tudni.
