Nyolcvannégy éves korában meghalt Ratko Mladic boszniai szerb tábornok – írja szerbiai jelentések nyomán a Reuters.
Mladicot az 1992 és 1995 között zajló boszniai háború során elkövetett népirtásért, emberiesség elleni és háborús bűncselekményekért 2017-ben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a Nemzetközi Törvényszék. Bűnösnek mondták ki a srebrenicai népirtással, Szarajevó ostromával és ENSZ-békefenntartók túszul ejtésével összefüggő bűncselekményekben. Az ENSZ hágai börtönkórházában vesztette életét.
1995 júliusában Mladicnak volt a legnagyobb szerepe a srebrenicai mészárlásnál. Az irányítása alatt álló csapatok elfoglalták az ENSZ védelme alatt álló boszniai várost, ahonnan a holland békefenntartók távoztak. A nőket a férfiaktól különválasztották és bosnyák területekre szállították. A vád szerint ezután Mladic utasítására 8000 muzulmán férfit és kisfiút lőttek agyon.
Az ENSZ illetékes törvényszéke érvényben hagyta a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnoka, Ratko Mladics ellen hozott korábbi ítéletet, így az 1995-ös srebrenicai vérengzés végrehajtásával vádolt extábornok élete végéig rács mögött marad. Bár az egykori főtiszt valószínűleg több életfogytig tartó büntetést is megszolgált, az ítélet nem volt egyhangú, a testület elnöke különvéleményt fogalmazott meg, szerinte Mladics nem felelős a mintegy 8000 muszlim haláláért.
Slobodan Milosevic egykori szerb elnök 2000-es bukása után sokáig bujkált az ellene kiadott nemzetközi körözés miatt, végül 2011 májusában fogták el a vajdasági Lázárföldön. A szerb hatóságok néhány nappal később kiadták a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek, és a hágai börtönbe szállították.
Egészségi állapota az elmúlt években folyamatosan romlott. Több agyvérzésen átesett, emellett súlyos szív- és érrendszeri betegségekkel, magas vérnyomással, neurológiai károsodásokkal és vesebántalmakkal is küzdött. 2024 óta a hágai börtönkórházban ápolták.
Családja, védői és a szerb kormány többször is kérte ideiglenes vagy feltételes szabadlábra helyezését gyógykezelés céljából, de a Nemzetközi Törvényszékek Mechanizmusa ezeket a kérelmeket elutasította. A szerb kormány áprilisban humanitárius okokra hivatkozva ismét kezdeményezte Mladic ideiglenes szabadlábra helyezését.
Bosznia-Hercegovinát függetlenségének kikiáltása után előbb a jugoszláv kormányhadsereg, majd a boszniai szerb bábállam katonái támadták meg. A modern történelem leghosszabb ostroma 1425 napig tartott, háromszor annyi ideig, mint a sztálingrádi csata. A harcokban húszezren haltak meg, de a város népessége csaknem százezer fővel csökkent, mert sokan elmenekültek. A szerb támadásnak a NATO légicsapásai, illetve a horvát-bosnyák szárazföldi ellentámadás vetett véget.
Nyitókép: AFP / Martin Meissner
