20 éve ért véget Szarajevó ostroma

Bosznia-Hercegovinát függetlenségének kikiáltása után előbb a jugoszláv kormányhadsereg, majd a boszniai szerb bábállam katonái támadták meg. A modern történelem leghosszabb ostroma 1425 napig tartott, háromszor annyi ideig, mint a sztálingrádi csata. A harcokban húszezren haltak meg, de a város népessége csaknem százezer fővel csökkent, mert sokan elmenekültek. A szerb támadásnak a NATO légicsapásai, illetve a horvát-bosnyák szárazföldi ellentámadás vetett véget.

Szarajevó, Bosznia-Hercegovina: A bosnyák különleges erők katonája viszonozza a tüzet, válaszul egy háztetőről leadott lövésre (eközben harmincezren tüntettek békésen). A szerbek előszeretettel alkalmaztak mesterlövészeket a civilek terrorizálására.

AFP / Mike Presson

Idős bosnyák nő egy golyó lyuggatta szélvédő mögött.

AFP / Patrick Baz

Tankon játszó fiú Szarajevó belvárosában. A bosnyák hadsereg gyakorlatilag nehézfegyverzet nélkül szállt szembe a szerbekkel. Emiatt is döntő volt a nyugati hatalmak beavatkozása, akik éppen a szerb tüzérséget és harckocsikat vették célba a levegőből.

AFP / Odd Andersen

Bosznia-Hercegovina etnikai eloszlásáról beszélő férfi egy bevásárlóutcában Szarajevó belvárosában.

AFP / Mladen Antonov

Zsákokkal védett hídon a Dobrinja folyó felett.

AFP / Pierre Verdy

Muszlim család imája egy két éve bezárt temető újranyitásán. Az ostromgyűrűbe zárt városban számtalan új temetőt kellett kijelölni az áldozatok számára.

AFP / Pierre Verdy

A szerb erők parancsnoka, Ratko Mladics érkezik Szarajevó repterére, hogy csapatainak visszavonulásáról tárgyaljon. Mladicsot háborús bűnökért, elsősorban Szarajevó ostromáért körözte a hágai bíróság. Végül 2011-ben sikerült elfogni.

AFP / Gabriel Bouys

Homokzsákokkal védett sarok.

AFP / Georges Gobet

Bosnyák katonák futnak, hogy elkerüljék a szerb partizánok gránátjait. A város körüli magaslatokat megszállták a szerb erők, és ezekről aknavetőkkel, ágyúkkal és tankokkal lőtték a várost, gyakran civilekre vadászva.

AFP / Pascal Guyot

Asszonyok mosnak a Miljacka folyó parjtán.

AFP / Patrick Baz

ENSZ-katona Szarajevó Grbavica kerületben.

AFP / Pascal Guyot

Helyi asszony egy szétlőtt ház előtt. Több mint százezer lakás rongálódott meg az ostrom alatt, a szerbek nem kímélték a kórházakat és iskolákat sem.

AFP / Manoocher Deghati

Orvos egy muszlim nő mellett egy kórházzá alakított alagsorban.

AFP / Joel Robine

Az ENSZ védelmi erőinek katonái járművük mellett.

AFP / Jacques Demarthon

Kövessenek minket a Facebookon is!

2015. július. 10. 14:55 Stiller Ákos, Fülöp Máté (szerkesztők) Nagyítás

Húsz éve történt a srebrenicai mészárlás

Máig nem tudni, pontosan hányan és kik haltak meg a srebrenicai vérengzés során, amelyet húsz évvel ezelőtt, 1995. július 11-én és a következő napokban követtek el a boszniai szerb erők a bosnyákok ellen, s a mészárlás néhány felelőse ellen jelenleg is folyik még a bírósági eljárás.

2015. december. 14. 18:30 hvg.hu Nagyítás

Húsz éve ért véget a háború, ami nagyon közel volt hozzánk

Húsz éve, 1995. december 14-én írták alá Párizsban az 1992-ben kirobbant boszniai harcoknak és egyben a délszláv háborúnak véget vető daytoni békemegállapodást. A dokumentumot Alija Izetbegovics bosnyák, Franjo Tudjman horvát és Szlobodan Milosevics szerb elnök szignózta. Az egyezséget három hetes kemény alkudozás előzte meg, a tárgyaló felek között Richard Holbrooke, a washingtoni kormányzat képviselője közvetített. A megállapodás ugyan a harcoknak véget vetett, ám a Bosznia megosztott maradt: a bosnyákok, horvátok és szerbek közti bizalom nem állt helyre.