A bírák többsége szerint az 1942-ben született Mladics nem tudott olyan érveket felhozni, amelyek alapján meg kellett volna változtatni az elsőfokú ítéletet: a testület továbbra is bizonyítottnak látja, hogy a boszniai szerb hadsereg egykori főparancsnokát terheli a felelősség a második világháborút követő évtizedek legsúlyosabb európai atrocitásáért. A vád szerint az 1995 júliusában, több napon tartó tömeggyilkosságot a Mladics alárendeltségébe tartozó szerb hadsereg katonái hajtották végre, s ők voltak azok is, akik megadásra kényszerítették a kelet-boszniai muszlim enklávét őrző holland ENSZ-békefenntartókat. (A holland kéksisakosok tétlensége később belpolitikai vihart okozott Hollandiában, s emiatt le kellett mondania a kormánynak.)

Ratko Mladics 2011-ben

AFP / MARTIN MEISSNER

Távol Srebrenicától

A testület elnöke – és Mladics védői – azt ismételgették, hogy a muszlim fiúkat és férfiakat akkor ölték meg, amikor Mladics nem is tartózkodott Srebrenicában, és a gyilkosságokat alapvetően nem a szerb hadsereg katonái, hanem a helyi félkatonai csoportok, illetve a boszniai szerb rendőrség tagjai követték el. A védők – és az általuk tanúként behívott szerb tisztek – azt állították, a gyilkosságokat végrehajtó szerb tisztek Mladics tudta nélkül terelték áldozataikat össze, és szándékosan nem értesítették felettesüket terveikről.

Boszniai muzulmán asszonyok nézik a Ratko Mladic, a boszniai szerb hadsereg háborús bűnökkel vádolt egykori főparancsnoka (a képernyőn) fellebbviteli perében hozott ítélet kihirdetésének hágai közvetítését a srebrenicai tömegmészárlás áldozatainak temetőjében a Szarajevótól 150 kilométerre, északkeletre fekvő Srebrenica melletti Potocariban 2021. június 8-án

MTI / AP / Darko Bandic

A fellebviteli bíróság érvényben hagyta azt a korábbi döntést is, amely szerint Mladicsot nem marasztalták el a Bosznia más területein élő muszlimok és horvátok ellen elkövetett háborús bűncselekmények vádjával. Ez részben annak a következménye, hogy a törvényszék viszonylag gyorsan kívánt döntést hozni, és ezért elsősorban a srebrenicai népirtó akcióra koncentrált. Mladicsot 16 évig tartó bujkálás után 2011-ben fogták el a Szerbiához tartozó Vajdaságban, s az elsőfokú ítéletet 2017-ben hozták meg.

Ezzel megakadályozták, hogy a 79 éves, több betegségben szenvedő Mladics esetében is úgy járjon a világ, mint az 1991–1999-es délszláv háborúk főbűnösének tartott egykori szerb, majd jugoszláv államfővel, Szlobodan Miloseviccsel. A politikust ugyan 2001-ben kiadta Belgrád a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéknek, ám Milosevics 2006-ban szívroham következtében meghalt a börtönben.

Szlobodan Milosevics 2004-ben

AFP / FRED ERNST

Bűnismétlés

Bár a most jogerőre emelkedett ítélet csupán Srebrenciáról szól, Mladics Bosznia más körzeteiben is letette névjegyét. Miután a boszniai horvátok és bosnyákok 1992-ben bejelentették, Bosznia-Hercegovina is kilép Jugoszláviából, a helyi szerbek fegyverrel próbálták megakadályozni a függetlenedést, és amikor látták, hogy ez nem sikerül, etnikai tisztogató akciókba kezdtek, hogy a lehető legnagyobb területre terjedjen ki a boszniai szerbek Jugoszláviához, vagy legalábbis Szerbiához hű területe.

Az etnikai tisztogató akciók részeként több tömeggyilkosság is történt Boszniában, s a szerbek koncentrációs táborokat is létrehoztak, ahol az elűzött bosnyákokat, illetve horvátokat tartották fogva embertelen körülmények között. Mladicsot ugyancsak felelősség terheli a modernkori hadtörténelem leghosszabb ostromáért: Szarajevót, a boszniai fővárost 1992 áprilisa és 1996 februárja között tartotta gyűrűben a boszniai szerb hadsereg, amely gyakorlatilag folyamatosan lőtte a várost a környező hegyekben kiépített tüzérségi állásokból.

Szarajevó 1994-ben

AFP / PASCAL GUYOT

Családi drámák

Mladics egész pályafutását a jugoszláv hadseregben töltötte – apja is katona volt, s 1945-ben, fia harmadik születésnapján esett el a horvát usztasákkal vívott összecsapásban – s a tehetséges tiszt gyorsan lépett felfelé a ranglétrán. Amikor 1991-ben polgárháborúba torkollott a jugoszláv belpolitikai válság, Mladics először Horvátországban harcolt, s akkor nevezték ki a boszniai szerb hadsereg élére, amikor a bosnyákok és a horvátok bejelentették Bosznia Jugoszláviából való kilépését. Lánya, Ana, aki korábban tisztelte apját, 1994-ben öngyilkosságot követett el azzal a fegyverrel, amelyet apja az egyik katonai iskola elvégzése után kapott ajándékba. Bár Mladics – akit örökre megváltoztatott lánya halála – azt igyekezett bizonygatni, hogy Anát meggyilkolták, a boncolás adatai és a Mladics-lány barátainak beszámolói alapján kizárható a bűncselekmény. Ana nem sokkal öngyilkossága előtt Moszkvában járt, ahol életében először találkozott boszniai muszlim menekültekkel, akik már akkor háborús bűnösnek nevezték a tábornokot. Az orosz fővárosból való hazatérés után Ana állítólag teljesen magába fordult, és valószínűleg azért dobta el az életét, mert csalódott apjában.

Srebrenica, majd a Szarajevó belvárosa elleni több szerb aknatámadás következtében megváltozott a nemzetközi hangulat, és az USA – megelégelve az európai politikusok tehetetlenségét – légitámadásokat intézett a boszniai szerb erők ellen, miközben a horvát hadsereg katonái gyalogsági offenzívát indítottak. A boszniai szerb haderő gyorsan összeomlott, és ennek köszönhető, hogy 1995 decemberében aláírták a harcok beszüntetését hozó daytoni megállapodást.

Mladics a háború után egy ideig nyíltan Belgrádban élt, majd amikor a jelenléte terhessé vált a Milosevics-rezsim számára, illegalitásba vonult. 2011-ig viszonylagos nyugalomban rejtőzködött a vajdasági Lázárföldön – néha felugrott Belgrádba, hogy meglátogassa lánya sírját – ám 2011-ben a szerb rendőrség, amely valószínűleg már régóta tudta, hol bujkál az extábornok, letartóztatta őt.

Ana Mladic sírja

AFP / ANDREJ ISAKOVIC

Bár egyelőre nem tudni, hogy Mladics hol tölti majd börtönéveit – korábbi bűntársát, az ugyancsak életfogytiglani börtönre ítélt boszniai szerb exelnököt, Radovan Karadzsicsot Angliába vitték át Hágából – az már most biztos, hogy lezárult a délszláv háborús bűnösök felelősségre vonásának talán legfontosabb fejezete. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az érintettek szembenéznek a múlttal: Boszniában, Horvátországban és Boszniában is terjednek a nacionalista nézetek, és sok esetben hősként tisztelik a szörnyű bűncselekményeket elkövető tábornokokat, illetve egyéb fegyvereseket.

Ratko Mladics és Radovan Karadzsics 1993-ban

AFP / MICHAEL EVSTAFIEV

A térséget jól ismerő osztrák diplomata, Wolfgant Petritsch – a nemzetközi közösség egykori boszniai főképviselője – igencsak pesszimista. „Mindhárom ország, Szerbia, Bosznia és Horvátország is áldozatnak tekinti magát, és miközben terjednek a revizionista nézetek, egyre többen kérdőjelezik meg a tényeket, és tagadják le felelősségüket. A szerbek sem fogadják el azt, hogy ők voltak azok, akik kirobbantották a harcokat. Azt elismerik, hogy voltak gyilkosságok, viszont tiltakoznak az ellen, hogy népirtó nemzetnek nevezzék őket” – idézte az osztrák diplomatát a The New York Times című amerikai lap.