A kötelező katonai szolgálat esetleges visszaállítása ellen tiltakoznak a diákok szerte Németországban. Az ország több városában, köztük Hamburgban, Kielben, Berlinben és Frankfurtban tartanak diáksztrájkokat és demonstrációkat. A szervezők szerint országszerte több mint száz megmozdulást terveznek – számol be a BBC.
A tüntetés hátterében az áll, hogy januárban hatályba lépett az új, önkéntes katonai szolgálatról szóló törvény, amelynek célja a hadsereg növelése. Friedrich Merz német kancellár hivatalba lépése óta kiemelt célként kezeli a német hadsereg megerősítését, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és az Egyesült Államok felől érkező nyomás miatt.
A német parlament (Bundestag) tavaly decemberben szavazta meg az önkéntes katonai szolgálat bevezetését Németországban. A változás azt jelenti, hogy január óta minden 18 éves németországi fiatal kérdőívet kap, amelyben arról kell nyilatkoznia, érdeklődik-e és hajlandó-e csatlakozni a fegyveres erőkhöz. A válaszadás a férfiak számára kötelező, a nőknek opcionális. A kormány korábban azt ígérte, hogy a katonai szolgálat önkéntes marad, de júliustól minden 18 éves férfinak orvosi vizsgálaton kell részt vennie, hogy felmérjék az alkalmasságát egy esetleges szolgálatra.
Ha azonban romlik a biztonsági helyzet, vagy nem jelentkezik elegendő önkéntes, a Bundestag dönthet a katonai szolgálat valamilyen formájának kötelezővé tételéről is. A tüntetések szervezői szerint azért is váltott ki felháborodást az intézkedés, mert Kielben és Flensburgban olyan fiatalok is kaptak behívót az említett orvosi vizsgálatra, akik előzetesen jelezték, hogy nem érdeklődnek a hadsereg iránt.
A német védelmi minisztérium a BBC érdeklődésére emlékeztetett: a törvény értelmében az orvosi vizsgálat kötelezettsége „minden, katonai szolgálatra kötelezhető, 2007. december 31. után született férfira” vonatkozik. Ez azokra is érvényes, akik jelezték, hogy nem szeretnének katonai szolgálatot teljesíteni. A minisztérium szerint július óta mintegy ezer olyan 18 éves férfi esett át az orvosi vizsgálaton, aki korábban jelezte, hogy nem érdekli az önkéntes katonai szolgálat.
A tiltakozók egyik szervezője, Bela Breitner szerint a kormány komolyan fontolgatja a kötelező katonai szolgálat fokozatos visszaállítását. Egy 16 éves hamburgi tüntető, Elias Bernhard pedig arról beszélt, hogy a kérdőívekre adott válaszok azt mutatják, a fiatalok nem akarnak csatlakozni a Bundeswehrhez, vagy a német fegyveres erőkhöz. „Ezért vagyok ma az utcán. Addig sztrájkolunk, amíg a kötelező katonai szolgálat le nem kerül a napirendről” – fogalmazott.
Németország 2011-ben, Angela Merkel kancellársága alatt függesztette fel a kötelező katonai szolgálatot. A hidegháború idején még jelentős létszámú hadsereggel rendelkezett, amelyet a vasfüggöny leomlása után fokozatosan csökkentettek. A Bundeswehrnek jelenleg mintegy 186 700 katonája van, Németország azonban az évtized elejére 260 ezerre növelné az aktív állományt, amelyet további mintegy 200 ezer tartalékossal egészítene ki, hogy teljesítse a NATO-nak tett vállalásait.
Nyitókép: Diákok tüntetnek a németországi Frankfurtban a kötelező katonai szolgálat ellen 2026. szeptember 25-én. Fotó: Stien Hohn / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
