„Kialudt a szabadság napja, mindenütt törvénysértést látunk – támadni kell!” – ezzel hirdetett szombatra tüntetést a lengyel Alkotmánybíróság elé Jaroslaw Kaczynski, a 2015-2023 között kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke. A varsói megmozdulás dulakodásba fordult, az eseményen nagyjából 20 ezren vettek részt.
A konfliktus legújabb oka az, hogy a kormányzó többséggel nyíltan szemben álló Karol Nawrocki köztársasági elnök nem hajlandó felesketni az új alkotmánybírókat, akik így nem tudnak hivatalba lépni. A lengyel törvény szerint az alkotmánybírákat a képviselőház (szejm) választja – ahogy Magyarországon az Országgyűlés –, de nem rögtön ott tesznek esküt, hanem a köztársasági elnöknél. Ez azonban formaság, ha már megválasztották őket, Nawrocki elnök mégis jogot formál annak eldöntésére, hogy kit esket fel, és ezt nyolc új alkotmánybíró közül csak háromnál tette meg. A kiválasztás indoka nem ismert.
A többieket be se engedik az épületbe eskü nélkül. Mivel a lengyel alkotmány szó szerint nem azt mondja, hogy „az elnök előtt” kell esküt tenni, hanem egy nehezen lefordítható szóval azt, hogy „az elnöknek” (lengyelül esetleg tudó olvasók számára: „wobec prezydenta”), a parlamenti többség azzal kísérletezett, hogy az új alkotmánybírák a szejm ülésén, szavaikat a jelen nem lévő államfőnek címezve mondják el ünnepélyesen az esküszöveget, de ezt Nawrocki nem fogadja el, miközben nem közli, mikor lenne hajlandó ő maga átvenni az esküt. Az a három új Ab-tag, aki már felesküdött, kollégái iránti szolidaritásból a helyzet rendezéséig nem hajlandó hivatalba lépni.
Legutóbb külön vihar támadt abból, hogy az Ab egyik új tagja, Tusk miniszterelnök bizalmasa, Maciej Berek közvetlenül a kormányból érkezett. Ezt a kormány támogatói és független jogászok körében is sokan kifogásolták, kétségbe vonva pártatlanságát. Csakhogy az Ab ezt hangoztató jelenlegi elnöke, Bohdan Swieczkowski, akit az előző jobbboldali államfő, Andrzej Duda nevezett ki 2024 végén, 2015 és 2022 között maga is a kormány főtisztviselője volt. Swieczkowski miniszterhelyettesként dolgozott, a lengyel jogrend szerint ő volt a kormánynak alárendelt ügyészség operatív vezetője, és Zbigniew Ziobronak, a súlyos bűncselekmények vádja elől előbb Magyarországra, aztán Amerikába menekült volt igazságügyi miniszternek a legközelebbi munkatársa. Túl sok erkölcsi alapja tehát nincs kifogásolni az új bíró korábbi miniszterségét.
A 2023 végén választást nyert koalíció megpróbálta rendezni az Alkotmánybíróság körül 2015 óta húzódó konfliktust. Előbb lemondásra szólították fel a testületet a szabálytalanul megválasztott tagok miatt, aztán eldöntötték, hogy nem ismerik el, és a hivatalos lapban nem is közlik a döntéseit, majd új törvénnyel próbáltak rendet vágni, de azt a köztársasági elnök megvétózta.
Most tehát patthelyzet van, a nyolc új Ab-tag még nem elég az elnök leváltásához, mert ahhoz tíz kellene a tizenötből. A kormány abban reménykedik, hogy két régebbi bíró hátha átáll. Addig pedig olyan pótmegoldásokkal kísérleteznek, mint – a bírói mentelmi joggal nem rendelkező – Ab-irodavezető és őrparancsnok elleni eljárás, amire a válasz az ebben részt vevő összes rendőr és ügyész elleni feljelentés. Rendszeresen felvetődik, hogy rendőri erőszakkal kellene bevinni az új bírókat az alkotmánybíróságra, mert most az elnök csak az előtérig engedi őket, de ez semmit nem oldana meg.
Közben viszont szintén szombaton Varsóban programot hirdetett a PiS-ből kiszakadt Fejlődés Plusz, Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök párttá alakulásra készülő csoportja. A kormányt Amerika-ellenesnek, volt pártját viszont Európa-ellenesnek nevezte, és önmagukat ajánlotta helyettük. A 78 éves Jaroslaw Kaczynski PiS-elnöknek a jobboldal vezető szerepéért immár a szélsőjobboldal három parlamentben jelen lévő csoportján kívül Morawieckiékkel is meg kell küzdenie. Bár afelől senkinek nincs kétsége, hogy a jövő évi választások után, ha ezen múlik a Donald Tusk vezette jobbközép leváltása, ezek az erők összefognak majd, nagyon nem mindegy, ki lesz közülük az erősebb. És az sem, hogy abban a feltételezett összefogásban rászorulnak-e majd a kifejezetten fasisztoid Grzegorz Braun csoportjának támogatására. Ebben pillanatnyilag tanácstalan Nawrocki elnök is, aki alkotmányos szerepéből kilépve a jobboldal összehozásán dolgozik.
Tusk pedig megpróbál erőt mutatni, és abban reménykedik, hogy kisebb és gyengébb koalíciós partnerei (Parasztpárt, Új Baloldal és Lengyelország 2050) a kormányon belüli ellentétek ellenére ki tudnak tartani, nem fogják bukásukkal az ő kormányzását is megbuktatni.
Nyitókép: Szombati tüntetés a varsói alkotmánybíróságnál. Fotó: Piotr Lapinski / NurPhoto / NurPhoto via AFP.
