Ez a parlament nem törvényes parlament – mondja a lengyel Alkotmánybíróság. Ez az Alkotmánybíróság nem törvényes Alkotmánybíróság – mondja a parlamenti többség. Nem látszik, hogyan oldódhat meg a patthelyzet.
A 2023 októberében választott szejm minden törvénye alkotmányellenes, mert két képviselőt alkotmánysértő módon nem engednek részt venni a törvényhozásban – mondta ki néhány napja a lengyel Alkotmánybíróság (Ab). Ezzel tovább ment, mint Andrzej Duda köztársasági elnök, aki 30 törvény közül csak 14-nek a felülvizsgálatát kérte. Arról van szó, hogy a 2023-ban súlyos korábbi visszaélések miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélt Mariusz Kaminski, 2015 és 2023 közti belügyminiszter és helyettese, Maciej Wasik az elítélés pillanatában automatikusan elveszítette képviselői mandátumát, az államfő azonban úgy ítéli meg, hogy miután megkegyelmezett nekik, a képviselői megbízásuk is újra érvényessé vált. Ezért már februárban közölte: az Ab-hoz küld minden jogszabályt, amelyet a két ellenzéki politikus részvétele nélkül szavaznak meg. Növelte a zűrzavart, hogy a Legfelső Bíróság két kollégiuma közül az egyik jóváhagyta a két mandátum megszűnését, egy másik viszont – amelynek a legitimitását azonban az EU Bírósága kétségbe vonta – éppen ellenkezőleg.
A parlament többsége ezzel szemben arról hozott határozatot, hogy az Ab három tagjának törvénysértő kinevezése miatt nem ismeri el az Ab döntéseit, és ezeket nem hirdetik ki a hivatalos közlönyben, így nem léphetnek hatályba. Csakhogy egy határozat nem jogszabály, csupán nyilatkozat. A mostani kormánypártok 2016-ban, ellenzékben felháborodtak, amikor az akkori jobboldali kormány szintén nem engedte megjelenni az Ab-határozatokat, de azt mondják, hogy most más a helyzet. Pedig a törvényeket kétségbe vonó legújabb határozat meghozatalában nem vettek részt a vitatott jogállású alkotmánybírók. Olyanok viszont igen, akik a 2023 előtti kormánypárt elkötelezett politikusaként ültek át volt frakciótársaik szavazata alapján az Ab-ba.
Az Ab megtehette volna, hogy vár az új Európai Parlament megalakulásáig. Kaminskit és Wasikot ugyanis a korábbi kormánypárt jelöltjeiként megválasztották EP-képviselőnek, tehát amint elfoglalják ottani helyüket, a varsói parlamenti képviselőséggel kapcsolatos dilemma megoldódik, hiszen az akkor is megszűnne, ha most még tényleg képviselők lennének. De mivel az Ab nem várt, nem lehet tudni, hogy most mit lehet tenni. Júliusban szavazzanak újra mind a 30 törvényről? Ebbe Donald Tusk kormánya és négypárti parlamenti koalíciója már csak elvi és presztizsokokból se fog belemenni.
Az Európai Bizottság már februárban megnyitotta az uniós pénzcsapokat Varsó számára, májusban pedig közölte: mert „Lengyelországban már nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye”. Hozzátették, hogy a lengyel kormány jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések sorozatát indította el az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok kezelésére, elismerte az uniós jog elsőbbségét, és elkötelezett az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott döntések betartására.
A legújabb fejlemények mutatják: inkább megelőlegezett bizalomról van szó, az alkotmányos válság nem szűnt meg.
A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: „Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.
Valóban a Városháza parkból indul a menet, és a Műegyetem rakpart lesz a cél.
A SpaceX egy dinamikus felületen közvetíti, merre jár a Dragon űrhajó.
A párt fővárosi frakciója hajlandó részt venni a hétfői közgyűlésen, de kérnek is cserébe.
