Kettészakad az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) frakciója a varsói parlament alsóházában, miután kilépett Mateusz Morawiecki, a párt korábbi alelnöke, egykori kormányfő új frakciót hozott létre a lengyel parlamentben. A vele tartó képviselőket a legnagyobb ellenzéki pártból, a Jog és Igazságosságból szakította ki.
A pártszakadás már múlt hét csütörtök éjfélre megpecsételődött.
Ez volt a határidő a PiS-ben, hogy lojalitási nyilatkozatot, amelyben vállalták volna, hogy nem lesznek semmilyen párton kívüli szerveződés tagjai. Ámde a 186-ból több mint 30 képviselő ezt nem írta alá. A lázadók elvesztik a párttagságukat – közölte Jaroslaw Kaczynski pártelnök, aki ezzel szakít a PiS 2017–2023 közötti kormányfőjével, Mateusz Morawieckivel. A szélsőjobbhoz közeledő Kaczynskivel szemben Morawiecki a centrum felé nyitna, és áprilisban hozta létre a párton belüli Haladás Plusz platformot, ami hamarosan párttá válhat.
https://hvg.hu/vilag/20260724_lengyelorszag-jog-es-igazsagossag-part-pis-kormanypart
„Lengyelország fejlődéséért és konzervatív identitásáért akarunk dolgozni” – mondta a lázadóvá lett volt miniszterelnök. Hozzátette, hogy nem fog részt venni a párt belső „játszmáiban”, hanem arra fog koncentrálni, hogy Donald Tusk centrista kormányának kihívójává váljon.
Tehetnek, amit akarnak, mi megyünk előre
– mondta, hozzátéve, hogy napokon belül bemutatják az új politikai formáció programját.
A 2023 októbere óta ellenzékben politizáló PiS-en belül az is feszültséget okozott, hogy a pártelnök márciusban a keményvonalas jobboldalinak tartott Przemyslaw Czarneket választotta a párt miniszterelnök-jelöltjének a 2027-es választásra, abban bízva, hogy ezzel szavazókat csábíthat át jobboldali radikális pártoktól. Morawiecki és társai nem értettek egyet a jelölt személyével, és a Fejlődés Plusz megalapításakor azzal érveltek, hogy a PiS-nek inkább újra nagy jobbközép pártként kellene pozicionálnia magát.
A PiS illetékes bizottságának kedden kellett volna határoznia arról, hogy kizárják-e Morawieckit és híveit a pártból, de a döntést elhalasztották – írja az MTI.
https://hvg.hu/360/20260728_lech-walesa-lengyelorszag-utjarol-azilliberalis-allam-lebontasarol-lengyel-lecke-magyar-fuleknek-hvg
Jaroslaw Kaczynski és a PiS sokáig Orbán Viktor és a Fidesz szövetségese volt. Olyan platformokkal felvértezve, mint a V4, képviselték a térség és a saját érdekeiket, gyakran az EU-val szemben. A pártelnök az előző ciklusukban azt várta Morawieckitől, aki akkor miniszterelnök volt, hogy – Orbán Viktor szövetségeseként – keményen lépjen fel az Európai Unióban a „szuverenitás” védelmében. Ő igyekezett is, de közben kereste a kompromisszumokat, amivel szembekerült pártja és a kisebbik szövetséges párt héjáival, akiknek vezérét, a korábban Magyarországon, ma Amerikában bujkáló Zbigniew Ziobro igazságügyi minisztert neki kellett megvédenie a parlamentben egy bizalmatlansági indítványtól, pedig Ziobro puhánynak, megalkuvónak, árulónak nevezte őt.
A Lengyelországban szintén gyanusított Marcin Romanowski korábbi igazságügyi miniszterhelyettes is Orbántól kapott menedékjogot, de mióta ezt visszavonta a Tisza-kormány, nem tudni, hogy hol tartózkodik. Ettől függetlenül a lengyel ügyészség pont a héten kérte a letartóztatásukat az Egyesült Államoktól.
A magyar–lengyel viszony az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése után romlott meg. A kétoldalú kapcsolatban amúgy is meglévő trendet csak erősítette, hogy 2023-ban Donald Tusk és az általa vezetett koalíció került kormányra Lengyelországban, aki finoman szólva sem volt jó viszonyban Orbánnal. A Tisza választási győzelme után viszont a kormánytagok első hivatalos külföldi útja Lengyelországba vezetett, Tusk és Magyar Péter látványos összeborulása után pedig rendeződni látszanak a kapcsolatok, s a V4 is életjelet mutat.
https://hvg.hu/itthon/20260625_tervekkel-ambiciokkal-es-ostorral-eledt-ujra-a-a-v4-katonai-egyuttmukodese
