Az októberi választások után először telik meg a szerb parlament a szó szigorú értelmében vett szakértőkkel: a választáson győztes Egyetemista Lista képviselői a legkülönbözőbb szakterületekről érkeztek, magasan képzettek és széleskörű a szakmai támogatottságuk. Rájuk vár a feladat, hogy a mindent behálózó korrupciót felszámolják hazájukban. Garantálható-e a felelősségre vonás és az elszámoltatás? Mirjana Nikolic, a Belgrádi Művészeti Egyetem rektora az olasz Osservatorio balcani e caucaso transeuropának nevű think tank oldalának nyilatkozott.
Nicolic egyike azoknak az ismert közéleti személyiségeknek, akik elsőként álltak a 2024-es, újvidéki vasúti tragédia után szerveződő diáktiltakozások mellé, majd vállalta az Egyetemista Listán jelöltséget is. A győzelemmel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Szerbia korszakhatárhoz érkezett, tudatosítani kell, hogy a változást a diákok kétéves, rendkívüli erőket megmozgató munkája tette lehetővé.
https://hvg.hu/360/20261026_szerbia-valasztas-vucsics-belgrad-egyetemista-lista-nepunnepely
Melyek lehetnek az új törvényhozás első döntései, és hogyan lehet elkerülni, hogy a választások után mellőzzék a diákok követeléseit?
A diáktüntetések egyik alapvető követelése kezdettől fogva az volt, hogy teljes egészében tegyék transzparenssé az újvidéki vasútállomás felújításának dokumentációját, és a korrupció felelőseit számoltassák el. Ez a követelés a mai napig nem teljesült, sőt a jelek arra utalnak, hogy Vučić elnöki a mandátuma vége felé megkegyelmezett a felelősöknek.
A legelső feladatunk az, hogy teljes hozzáférést kapjunk az előző kormányzat által aláírt összes dokumentumhoz, és átvilágítsuk azokat.
Ez hatalmas, nyomozati jellegű munka lesz.
Fel kell mérnünk, milyen károkat okozott ez a szerződés és milyen korrupció van mögötte. Rendkívül nehéz feladat, gyorsan kell cselekednünk, miközben a károk mérséklésére is stratégiát kell kidolgoznunk.
Az elszámoltatási folyamat lényegi része lesz, hogy számon kérjünk mindenkit, aki tevőlegesen vagy mulasztással kárt okozott az országnak. Ez döntő jelentőségű, hiszen a polgárok jóvátételt és valódi igazságszolgáltatást várnak tőlünk. Végre el kell jönnie annak a pillanatnak, amikor a szakszerűtlenség, a hozzá nem értés, a korrupció miatt felelősséget vállalnak azok, akik a közérdek ellen vétettek.
Hogyan hangolják össze a munkát a Egyetemista Lista képviselői, ha nincs mögöttük hagyományos politikai szervezet?
Az Egyetemista Lista mögött álló mozgalom olyannyira egyedi és előzmény nélküli, hogy nincs igazodási pont. Bízom azonban abban, hogy a választások után megjelennek a kulcsszereplők. Döntő jelentősége van annak, ki lesz az államfőjelölt, majd a miniszterelnök-jelölésnek is. Ebben a folyamatban alakul majd az intézményes háttér is. Az Egyetemista Lista szakértői hálózata és a jelöltek tapasztalatai segíthetik ezt. Egyetemi tanárok vannak köztük, hosszú ideje aktív környezetvédelmi, szakszervezeti és kulturális szereplők, akik alaposan ismerik a saját szakterületüket. Mindannyian tudják, hogyan kell stabil intézményeket felépíteni, és ami legalább ennyire fontos, tudják, hogyan kell fenntartani és megerősíteni a csapatmunkát.
https://hvg.hu/360/20261028_hvg-szerbia-valasztas-rendszervaltas-egyetemista-lista-vucsics-vajdasagi-magyarok-vmsz
Ez az együttműködési hajlandóság nagy erőforrás, hiszen mindannyian tudatában vagyunk annak, mit ér, ha tanácsot kérünk és szükség esetén a szakértőkre hagyatkozunk. Meggyőződésem, hogy az Egyetemista Lista képviselőiből alakuló új kormány az ország közelmúltjának legtapasztaltabb és legkompetensebb kabinetje lehet.
A Belgrádi Művészeti Egyetem rektoraként az akadémiai közösségből követte végig a tüntetéseket. Milyennek látta az akadémiai szféra és a korábbi kormány viszonyát?
A 2024. novemberi diáktüntetések kezdete előtt az oktatási minisztérium már megkezdte a felsőoktatási törvény módosítását, lehetővé tették volna külföldi egyetemek belépését a szerb oktatási rendszerbe.
Ez önmagában nem lett volna probléma, ha kikérik a szerb állami- és magánegyetemek véleményét is. A javasolt intézkedések azonban mély aggodalmat keltettek: ezek a külföldi intézmények a szokásos eljárások mellőzésével kaptak volna akkreditációt, és közvetlenül az állami költségvetésből részesültek volna finanszírozásban.
https://hvg.hu/kkv/20240531_egymilliardot-keresett-a-fudan-egyetem-alapitvanya-az-allami-vagyonon-anelkul-a-foldbe-allt-volna
A törvényjavaslatot az akadémiai szféra nyomására végül visszavonták, felsőoktatásra nehezedő nyomás azonban a tüntetések kezdetével csak felerősödtek. A diáktüntetések elfojtásába be akarták vonni a rektorokat, és jelentősen csökkentették az egyetemek költségvetését is. Közben erősen vitatható jogi körülmények között rendeletet fogadtak el, amely megváltoztatta a kutatásra és az oktatásra szánt források mértékét. Jogszerűnek tűnő precedenst teremtettek a bérek 80 százalékos csökkentéséhez. Aggasztó fejlemény volt az is, hogy a kormány és a szerb ortodox egyház feje memorandumot írt alá egy új egyetem, a Szent Száva Egyetem létrehozásáról. Az intézmény lényegében alternatívát kínálna az ország legrégebbi és legrangosabb felsőoktatási intézményével, a Belgrádi Egyetemmel szemben. Mivel Szerbia alkotmányosan szekuláris állam, egy „egyházi” egyetem bevezetése az amúgy is túlterhelt felsőoktatási rendszerbe rendkívül szokatlan lépés.
Az együttműködés ösztönzése helyett az állam önkényesen korlátozta a felsőoktatást.
Egyetemi karokat számoltak fel, diákokat tartóztattak le, különböző eljárásokat indítottak az egyetemi vezetők, a dékánok és rektorok ellen. Általános kampány indult az akadémiai szférával szemben.
Hogyan állítható helyre a felsőoktatás védelme ilyen körülmények között?
Azon leszünk, hogy az ország alkotmányát és valamennyi hatályos törvényt következetesen alkalmazzák. Ami jól működik, azt megtartjuk, ami káros, azon változtatunk. A diákokért van a felsőoktatás, és ez nem csak azt jelenti, hogy biztosítanunk kell az oktatás- és kutatás színvonalát, hanem azt is, hogy szociális garanciákat kell vállalnunk: ingyenes oktatást és esélyegyenlőséget. A jövőben hangsúlyt fektetünk a diákszervezetek depolitizálására, a Vucic-rezsim ideje alatt azt tapasztaltuk, hogy válogatott eszközökkel manipulálták az egyetemi karok és irányítótestületek működését.
Szerbia továbbra is uniós tagjelölt, mit tehet az Egyetemista Lista az európai integrációért?
Az Egyetemista Lista programja nem csak az uniós csatlakozás külső feltételeinek teljesítését célozza. Olyan európai értékeket követünk, amelyek a civil társadalom megerősítéséből következnek: a demokratikus, párbeszéden alapló, sokszínű társadalom, a jogállamiság védelme vár ránk. Végül is a Szerb Köztársaság alkotmányáért dolgozunk, amely szerint ez az ország valamennyi állampolgár állama, mindenkinek jár a társadalmi igazságosság, az emberi és kisebbségi jogok védelme az európai alapelveknek és értékeknek megfelelően.
Az interjút a Pulse európai média-együttműködés keretén belül a OBCT (Federico Baccini) készítette és bocsátotta a HVG rendelkezésére
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
