Horror vacui

Mindenhol vannak nácik, vallásos konzervatívok, és vannak jobb híján modern, nyugatos gondolkodásúnak nevezett emberek. Magyarországon is: attól, hogy az SZDSZ megszűnt, ők megmaradtak, csak nincs kire szavazniuk. A piac a vákuumot nem tűri. Valaki arra rá fog repülni, ahogy a MIÉP megzuhanása után is hamar felbukkant a Jobbik, vagy ahogy az MDF helyére bevonult Orbán Viktor.

Hát itt úgy esett, hogy ezt a szegmenst Gyurcsány Ferenc célozta meg magának. Senki nem vádolhatja váratlan mozdulattal. Már az SZDSZ elsorvadásában is szerepe volt, átvette annak szövegeit és céljait, orientációját, és természetesen kudarcot vallott, amikor megpróbálta ezt átverni az MSZP-n. Nehéz puttonyban cipelte a hátán ezeket a kártékony, rövidlátó, korrupt és buta bogarakat, és mint egy elvakult édesanya, a végsőkig hitt bennük. Hát most ledobta a zsákot. Akkor tessék, csinálja Mesterházy Attila zavartalanul. Atlasz vállat vont, pupákok!

Az övéi között Gyurcsány végre megvalósíthatja önmagát. Nem kell többé kifizetni Puch Laci bácsi jóváhagyását. Nem kell több őrjöngő beszédet tartani a frakció előtt, hogy megértsék legalább az alapvető tényeket.

Ettől még persze fog. A személyiség ugyanaz: szerinte szenvedélyes, mások szerint nevetséges, a kormányoldalon pedig annál sátánibb, minél több esélye van.

Nem az én nevemben

Modern, nyugatos, liberális gondolkodású fiatalok, értelmiségiek sikoltanak fel a DK születésekor: csak ezt ne! Gyurcsány ne képviselje őket, a magyar progressziót, az emberi jogokat, a rasszizmus elleni küzdelmet… mindent, ami szép és jó. Hiszen Gyurcsány undorító, és bemocskolja az értékeket.

Nos, ez a félelem alaptalan. Gyurcsány csak annyira fogja képviselni ezeket az embereket, amennyire azok támogatják őt és pártját. Eddig se kellett ördögi ügyesség ahhoz, hogy ne legyen az ember akaratlanul képviselve. Speciel abban egyetértek az LMP-vel, hogy Lázár János ne szarjon az asztalra, de ettől még a többiben nem. Ennyi, Gyurcsánnyal se lesz ez másképp.

Nyilván a Fidesz megpróbálkozik majd azzal, hogy mindennemű ellenzékét összemossa Gyurcsánnyal. Csak hát ennek sikeréhez egyfelől az kéne, hogy érdekeljen bárkit, mit makog Szijjártó Péter meg a pártsajtó, másfelől meg az, hogy Gyurcsány megmaradjon legfőbb gonosznak, akinél rosszabb el se képzelhető. Egyikre se vennék mérget. Horn Gyula példája arra tanít, hogy négy év jobbos idiotizmus után egy pedigrés pufajkás is nyerhet. Kétharmaddal.

Nem mondhatja a liberális közösség, sőt az egész ellenzék, hogy nem kapott elég időt. Másfél éve volt megszervezni magát, politikai erőként fellépni, alternatívát mutatni, megfogalmazni céljait. A parlamenti ellenzék siralmasan impotens képet mutat. A civil tiltakozás bájos és illatos, de egyetlen arcot sem mutatott fel, akiből kinézhetnénk, hogy képes ellátni az alapvető kormányzati teendőket, vagy legalább egy lacikonyha vezetését. Sólyom László nem csinált pártot. Bajnai Gordon se csinált semmit.

Gyurcsány Ferenc most vasárnap nem nyerne választást. Amikor viszont arra a futamra megindul a nevezés, addigra készen kell állnia a hátországnak, a szakpolitikusoknak, az árnyékkormánynak (!), a kopogtatócédula-gyűjtő hadaknak. És aki megnyeri, arra kemény munka vár: a kormányzás önmagában sem lesz egyszerű, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének széjjelflexelését pedig végképp nem lehet cérnakesztyűben csinálni. Naivák, hippik erre a feladatra nem alkalmasak – ám ez felveti a veszélyt is, hogy aki alkalmas rá, az nem fogja-e inkább használni ezt a rendszert ahelyett, hogy lebontsa. Az MSZP-t ugyan készen kapta, de egyelőre nincs jele annak, hogy a saját embereitől a lojalitáson túl bármit is várna. Így viszont ez nem az Orbán-modell alternatívája: ez maga az Orbán-modell, ahol az illedelmes pitizésért jár a minisztériumi állás.

Ha ló nincs

Annak, hogy Gyurcsány saját párttal jelent meg a színpadon, az a legfőbb oka, hogy a mai napig nem mászott fel oda senki nála feltűnőbb, érdekesebb, potensebb figura. Igaz, ő is csak azért tűnik ilyennek, mert volt már miniszterelnök, de a többi kihívó meg semmitől. Tetszettek volna ellenzéket csinálni.

A Demokratikus Koalíció – amelynek jelenleg már a neve is hazugság, viszont izgalmas tárgyalásokat sejtet – senki elől nem zárja el az érvényesülés útját, feltéve, hogy képes Gyurcsánynál vonzóbb alternatívaként megjelenni. Ha ő valóban annyira alávaló, tehetségtelen, undorító alak, akkor gyerekjáték lesz felülmúlni.

Ha pedig ez nem sikerül, akkor sem történik semmi szokatlan két és fél év múlva. Csak az egyes pártok legbetegebb drukkerei hiszik azt, hogy az angyalok karára szavaznak a választásokon. A többiek kezdettől tudják, hogy a legkisebb rosszat kell kiválasztaniuk, ebben az egy döntésben összegezve az erkölcsi, gazdasági, filozófiai véleményüket. Aztán ixelnek arra, akiből kinézik a minimális profizmust, és kisebb gazembernek tartják a másiknál. Gyurcsány valószínűleg úgy gondolja, egy ilyen versenyben nem is olyan rossz esélyekkel indul ő Orbán Viktor ellen. Kicsit savanyú, kicsit sárga, de legalább nem narancs.

Joga van így gondolni. A választhatóság ugyanis alapjog. A még kisebb gazembereknek pedig joguk van ügyesebbnek lenni nála.