Az UNESCO Világörökség Bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán kedd délelőtt megszavazta, hogy az erdélyi Verespatak is a világörökség része.

A Krónika Online cikke szerint a településen található római kori bánya lett a világörökség része, ugyanakkor a veszélyeztetett helyszínek listájára is felkerült.

A román kormánykoalíció második legnagyobb pártja, az USR-Plus közleményében azt hangoztatta: az UNESCO döntésével a helyi közösség esélyt kap arra, hogy az örökség megőrzésére építve fejlődhessen.

������ BREAKING!

Just inscribed on the @UNESCO #WorldHeritage List & World Heritage in Danger List: Roșia Montană Mining Landscape, #Romania ������������.

ℹ️ https://t.co/X7SWIos7D9 #44WHC pic.twitter.com/w0vTZAyxOa

— UNESCO ������️ #Education #Sciences #Culture ������������������ (@UNESCO) July 27, 2021

Verespatak polgármestere, a legnagyobb kormánypárt (Nemzeti Liberális Párt) színeiben megválasztott Eugen Furdui azonban elégedetlenségének adott hangot a határozat miatt, amely szerinte kedvezőtlen a település lakói számára. A polgármester úgy vélte: az UNESCO döntése Európa legnagyobb aranytartalékának a kibányászását akadályozza, és sokkal bürokratikusabbá teszi a település lakói számára az építkezések engedélyeztetését.

Tánczos Barna, a román kormány RMDSZ-es környezetvédelmi minisztere úgy vélte: a döntés lehetőséget biztosít a turizmus fenntartható fejlesztésére a térségben.

A román kulturális, valamint a környezetvédelmi minisztérium 2016-ban értesítette levélben az UNESCO-t, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. Azzal indokolták a jelölést, hogy az Erdélyi-érchegység legrégebbi és legaktívabb bányatelepülése volt, ahol a bronzkortól napjainkig folyamatos volt a bányászat.

A keddi döntés annak a pernek a kimenetelét is befolyásolhatja, amelyben a kanadai Gabriel Resources társaság 4,4 milliárd dolláros kártérítést követel a román államtól. A társaság romániai leányvállalata, a Rosia Montana Gold Corporation ugyanis megvásárolta a bányalicencet, de mintegy 15 éven keresztül hiába próbálkozott a felszíni bánya megnyitásához szükséges engedélyek beszerzésével. Ezeket a román állam intézményei nem bocsátották ki számára.

Az Erdélyi-érchegységben, Verespatakon és környékén a Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen Romániában, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.