Glasgow-i klímacsúcs
Október utolsó napján elkezdődött a COP26, az ENSZ 26. klímakonferenciája Glasgowban. Nagy várakozások előzték meg a találkozót, miután számos jelentés arra mutatott rá, hogy édeskevés, amit a világ országai eddig tettek a klímaváltozás katasztrofális következményeinek elkerülésére. Vajon most lesz áttörés? Kövesse velünk a COP26 fejleményeit!
Joe Biden amerikai elnök hétfőn bocsánatot kért az ENSZ glasgow-i klímakonferenciáján, amiért elődje, Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményből. "Nem kellene, de mégis bocsánatot kérek azért, hogy az Egyesült Államok a korábbi kormányzat idején kilépett a párizsi egyezményből, és ezért némileg lemaradtunk" - hangsúlyozta Biden.
Kiemelte, hogy Washington ki fogja venni részét a klímaváltozás elleni küzdelemből. Egyben emlékeztetett arra, hogy első hivatali napján, január 20-án bejelentette, hogy országa ismét csatlakozni kíván a párizsi megállapodáshoz.
Biden beszélt arról is, hogy döntő jelentősége lesz annak, milyen lépéseket tesznek még ebben az évtizedben a klímaváltozás feltartóztatása érdekében, hogy ezzel elkerüljék a jövendő nemzedékek szenvedését. "Egyikünk sem lesz képes megúszni a legrosszabbat, ha nem tudjuk megragadni ezt az alkalmat" - tette hozzá az amerikai elnök. Biden szerint az Egyesült Államokat és más fejlett országokat nagy felelősség terheli amiatt, hogy a felmelegedő klíma nagy árat fizettet a szegényebb államokkal, amelyek a világ károsanyag-kibocsátásának elenyésző hányadát okozzák.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt a Glasgow-ban rendezett, 26. klímakonferencián (COP26), hogy az országoknak végre létre kell hozniuk a szén-dioxid-kvóták globális piacát, megemelve a melegházhatású gáz árát, így csökkentve a károsanyag-kibocsátást. "Ez a lehetőségünk, hogy történelmet írjunk. De még ennél is többről van szó: az a kötelességünk, hogy cselekedjünk" - tette hozzá.
Emmanuel Macron francia elnök a különösen sok károsanyagot kibocsátó országokat sarkallta több erőfeszítésre. Mint mondta, vissza kell találniuk ahhoz a célkitűzéshez, hogy a globális felmelegedés mértéke az iparosodás előtti értékhez képest ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot. Hangsúlyozta, hogy ebben mindenekelőtt a nemzeti stratégiák fognak jelentős szerepet játszani. Hozzátette, hogy jelenleg 2,7 Celsius-fokos felmelegedés felé haladnak a dolgok.
Hszi Csin-ping kínai elnök nem utazott el személyesen a csúcstalálkozóra, és a tervekkel ellentétben eddig nem csatlakozott videokonferencia révén a tanácskozásba. A Hszinhua állami hírügynökségben közzétett nyilatkozata nem tartalmazott kézzelfogható új ígéreteket a klímavédelemben, ugyanakkor felszólította az országokat, hogy tartsák be korábbi kötelezettségvállalásaikat, tűzzenek ki megvalósítható célokat és tegyenek meg minden tőlük telhetőt a klímaváltozás elleni küzdelemben. "A fejlett országoknak nemcsak saját maguknak kell többet tenniük, de nagyobb segítséget is kell nyújtaniuk a fejlődő országoknak" - tette hozzá Hszi, akinek országa a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátója.
Több hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy miközben Brazília kulcsfontosságú szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben, Jair Bolsonaro brazil elnök a többi vezetőtől eltérően nem utazott a G20-országcsoport római csúcstalálkozójáról egyenesen a skóciai Glasgow-ba. Bolsonaro ellátogatott hétfőn a Padova melletti, négyezer lakosú Anguillara Veneta faluba, ahonnan a családja elszármazott, hogy a település tiszteletbeli polgárává válasszák. A városháza előtt mintegy kétszázan tüntettek ez ellen.
