Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Miután hétfőn a dán és a svéd földrengéskutatók erős lökéshullámokat éreztek az Északi Áramlat vezetéknél, kedden kiderült, hogy szivárog a gáz az Északi Áramlat vezeték víz alatti szakaszán. A Balti-tenger két orosz gázvezetékének szivárgása akkora mértékű üvegházhatású gázkibocsátást okoz, ami éghajlati katasztrófához vezethet, bár még nem világos, hogy mekkora mértékben – írja a Reuters.
Bár egyik csővezeték sem volt üzemben, mindkettő földgázt tartalmazott,
ami pedig nagyrészt - a szén-dioxidhoz képest 28-szorosan éghajlat-módosító, üvegházhatású - metánból áll
– mondta el a hvg.hu-nak Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője.
Bár a Reuters-nek nyilatkozó David McCabe légkörkémikus szerint még „számos bizonytalansági tényező van, amennyiben ezek a csővezetékek meghibásodnak, az éghajlatra gyakorolt hatás katasztrofális, és akár példátlan is lehet" – mondta, hozzátéve, hogy még nem lehet megbecsülni a szivárgás mértékét:
például nem tudni, hogy mekkora a gáz hőmérséklete a vezetékben, a szivárgás sebessége, és az, hogy mennyi gázt szívnak fel a vízben lévő mikrobák, mielőtt a felszínre kerülnek.
A rendelkezésre álló adatokon alapuló "óvatos becslés" szerint azonban a szivárgások következtében együttesen több mint 500 tonna metán került a vízbe, amikor először tört ki, ezután a nyomás és az áramlási sebesség idővel csökkent - mondta Jean-Francois Gauthier, a GHGSat kereskedelmi metánméréssel foglalkozó műholdas cég mérésekért felelős alelnöke. Hozzátette,
ez nagyságrendekkel több, mint a 2016-os Egyesült Államokban történt Aliso Canyon gázszivárgás, ami a csúcspontján óránként körülbelül 50 tonna metánt bocsátott ki.
Ráadásul Dan Jorgensen dán éghajlatvédelmi miniszter szerint legalább egy hétig fog tartani, amíg a Balti-tenger felszínére jutó gáz áramlását megállítják. A Reuters szerint az Északi Áramlat 2 szivárgása nagyjából megegyezhet az olyan közepes méretű városok, mint Havanna vagy Helsinki által egy év alatt kibocsátott szén-dioxid mennyiségével. Sugár Judit arra is felhívta a figyelmet, hogy a gázkrízis miatt egyre többen térnek át a szilárd tüzelésű fűtésre. Ez a szakértő szerint akár emberek millióinak közvetlen, azonnali egészségkárosodásához vezethet a következő időszakban, hiszen a szilárd anyagok elégetése a szén-dioxid mellett sok kormot is juttat a levegőbe, ami további éghajlatváltozást gyorsító hatással is van, és már most is Európában évente 400 ezer idő előtti halálozás okaként tartják számon.
A német környezetvédelmi minisztérium szerint - szemben az azonnali pusztítást okozó olajszivárgással - a gázszivárgás nem jelent jelentős veszélyt a tengeri élővilágra, azonban a Greenpeace kedden aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a halak belekerülhetnek a gázcsóvákba, és megfulladhatnak.
