Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A dán és a svéd földrengéskutatók is erős lökéshullámokat érzékeltek hétfőn az Északi Áramlat vezetékeinél észlelt gázszivárgások környékén – írja a Reuters. Az esetről az Uppsalai Egyetemen található svédországi Állami Szeizmológiai Központ tájékoztatta a svéd közmédiát.
„Kétség sem férhet hozzá, hogy ezek robbanások voltak” – közölte a központ szeizmológusa, Bjorn Lund.
Jakub Godzimirski, a Norvég Külügyi Intézet orosz energiapolitikára szakosodott kutatója szerint az Északi Áramlat vezetékeinél tapasztalt szivárgás oka lehet műszaki meghibásodás, de szabotázs is. A szivárgást nem sokkal azt megelőzően észlelték, hogy megindult volna a balti gázvezetéken az energiaszállítás Norvégiából Lengyelországba, ami Varsó legkomolyabb erőfeszítését képezi az orosz energiakitettségtől való megszabadulás terén.
A norvég Kőolajbiztonsági Hatóság még hétfőn éberségre intette az olajtársaságokat az ország partjaihoz közeli, olaj és gázplatformok környékén repkedő, azonosítatlan drónok miatt.
Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Szeptember harmincadikán jelentheti be Putyin a megszállt területek elcsatolását - élőben az orosz-ukrán háborúról
Az orosz propagandasajtó nyolcvan százalékos részvételi arányokról számolt be Luhanszkból és Donyeckből is, azonban hogy ebből mi igaz, az ellenőrizhetetlen. Egy szinte biztosnak tűnik: Oroszországon kívül nem lesz sok ország, ami elismeri a "népszavazások" eredményeit. Oroszország közben elengedte a kémkedéssel vádolt, vlagyivosztoki japán konzult.