Miután több száz millió dolláros segélycsomagot jelentettek be a klímaváltozás által sújtott fejlődő országoknak a COP28 első napján, a dubaji klímacsúcs második napja sem telt eseménytelenül: hárommilliárd dolláros támogatást ajánlott fel a Zöld Klíma Alap számára az Egyesült Államok részéről Kamala Harris amerikai alelnök szombaton.

Az Egyesült Államok legutóbb 2014-ben, még Barack Obama elnöksége idején ajánlott fel szintén hárommilliárd dollárt a Zöld Klíma Alapba. Az újabb amerikai hozzájárulással, ha azt a washingtoni kongresszus is jóváhagyja, az Egyesült Államok lesz az első ország, amelynek a támogatása eléri a hatmilliárd dollárt. Ugyanakkor Nagy-Britannia (5,1 milliárd dollárral), Németország (4,9 milliárd dollárral) és Franciaország (4,6 milliárd dollárral) lakosságarányosan még így is magasabb összeggel járul hozzá a Zöld Klíma Alaphoz.

Emellett arról is született vállalás, hogy legalább 118 ország 2030-ra megháromszorozza a megújuló energiaforrások termelését annak érdekében, hogy visszaszorítsák a fosszilis üzemanyagok használatát,

ezzel legkésőbb 2050-re akár teljesen meg lehet szabadítani a globális energiarendszert a fosszilis tüzelőanyagoktól.

A vállalás emellett a még mindig gyakorta használt szénenergia visszaszorítására, valamint a széntüzelésű erőművek finanszírozásának megszüntetésére szólít fel.

A javaslatot támogatta többek közt Brazília, Nigéria, Ausztrália, Japán, Kanada, Chile és Barbados is. Ellenben olyan jelentős szén-dioxid-kibocsátású országok, mint Kína és India - bár korábban már jelezték támogatásukat a megújuló energiaforrások megháromszorozására és a 2030-as határidővel is egyetértettek - nem álltak a szombaton elfogadott vállalás mögé. Nem csatlakozott hozzá továbbá Kuvait, Irán, Venezuela, Szaúd-Arábia, Oroszország és Katar sem.

Ugyancsak szombaton az Egyesült Államok vezetésével több mint húsz ország közös nyilatkozatban az atomenergia-termelés kiterjesztésére szólított fel. Az Egyesült Államok éghajlatvédelmi megbízottja, John Kerry ezzel kapcsolatban leszögezte: a 2050-re kitűzött klímasemlegesség nem érhető el atomenergia, így újabb atomerőművek üzembe helyezése nélkül.

A közös nyilatkozatot aláírta a házigazda Egyesült Arab Emírségek, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, valamint Belgium, Finnország, Japán, Lengyelország, Svédország és Ukrajna is. A nagyszámú atomerőművel rendelkező Oroszország és Kína azonban nem.