Európai parlamenti választások
Bár Magyar Péter pártja az európai parlamenti választáson csak a második lett a Fidesz-KDNP mögött, úgy tűnik, mégis ő foglalhatja el Brüsszelt Orbán Viktor helyett. Ha pedig a nagy képet nézzük, az is látszik, hogy elfogytak Orbán Viktor barátai, és Európa több vezetője számára hozott bukást a voksolás.
Németországban, ahol a kormányban is fontos posztokat töltöttek be, szinte megfeleződött a zöldek szavazóbázisa, emiatt jelentősen visszaszorult a létszámuk az Európai Parlamentben. Eközben a szélsőjobboldali mozgalmak előretörtek, ezek jó része pedig az uniós zöld megállapodás, a Green Deal ellenfele. Az európai választáson jól szereplő Európai Néppárt első akciója is a Green Deal fellazítását célozza.
“Nem hiszem azt, hogy ez a választás népszavazás lett volna a Green Dealről. Még akkor is, ha ennek hittük volna, vegyesek az eredmények. Mi itt Hollandiában az első helyen végeztünk. Ebből persze nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy Hollandia támogatja a Green Dealt, Németország pedig nem, ez durva leegyszerűsítés lenne” – nyilatkozta a Guardian munkatársának Bas Eickhout, aki baloldali-zöld szövetséggel megnyerte az európai választást Geert Wilders szélsőjobboldali pártja előtt Hollandiában. “Azt hiszem, hogy nagyon vegyes a kép. A fő baj az, hogy a Green Dealt a legtöbb tagállamban úgy tekintik, mint valamiféle brüsszeli elképzelést, nem érzik azt a sajátjuknak, pedig rájuk vonatkozik” – hangsúlyozta a holland zöld képviselő.
A zöld átmenet politikáját összegző Green Deal komoly problémát okozhat sok kiskeresetű családnak, akik elismerik ugyan a klímaváltozás elleni harc szükségességét, de nincsen pénzük az átállásra, hiszen az elektromos autók például sokkal drágábbak, mint a hagyományos járművek.
Roham a 2035-ös dátum ellen
A Green Deal egyik legfőbb szabálya az új belsőégésű motorok és autók eladásának tilalma 2035 után. Amint kiderült, hogy az Európai Néppárt a választások nagy nyertese, míg a zöldek a vesztesek között vannak, Manfred Weber pártelnök máris kijelölte az első célt, a 2035-ös tilalom eltörlését. “A tilalom hiba volt, és az Európai Néppárt a közeli napokban megvitatja, mit lehet tenni a megváltoztatására” – mondta Manfred Weber a Politico tudósítójának a győzelmi ünnepség után.
A Politico sietve megkérdezte az Európai Néppárt környezetvédelmi szakpolitikusát, aki így válaszolt: ”változtatnunk kell egy-két dolgon, mert a választások igazolták, hogy jogos volt az Európai Néppárt elképzelése a mérsékeltebb Green Dealről. A belsőégésű motorokkal kapcsolatos törvénynek vége, meg kell változnia!“ Az Európai Néppárt másik javaslata: a mezőgazdaság mentesítése a zöld átmenet követelményeinek egy részétől. Ezt követelték a tiltakozó parasztgazdák, akiknek a követeléseit felvállalta a szélsőjobboldal is.
Csakhogy nem lesz olyan könnyű változtatni a Green Dealen, hiszen azt maga Ursula von der Leyen terjeszette elő, és jelenleg ő az Európai Néppárt jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára. Ha kitör a politikai háború a zöldekkel és a baloldallal, miképp szerezheti meg Ursula von der Leyen a támogatásukat ahhoz, hogy még öt évet kapjon a Bizottság élén?
Mit mond a szélsőjobboldal, amely a Zöld átmenet ellen kampányolt sok tagállamban, és ezzel sok szavazót nyert meg? “Realistább zöld átmenet kell. Az Európai Bizottságnak nemcsak a gázpedált kell nyomnia, hanem olykor a fékre is rá kell lépni” – mondja az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójának környezetvédelmi szakpolitikusa, a cseh Alexandr Vondra.
Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke eddig a francia Pascal Canfin volt, aki úgy látja, a választások nem produkáltak olyan eredményt, amely megsemmisíthetné a Green Dealt. A helyzet azonban képlékeny, ezt maguk a zöldek érzékelik a leginkább: ”a Green Deal nem halott, de ha olyan többség alakul ki az Európai Parlamentben, amelyben a szélsőjobboldali pártok és mozgalmak is helyet kapnak, akkor visszaesés nagyon is lehetséges” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Michael Bloss, aki a német zöldeket képviseli az Európai Parlamentben.
