Zsámbok határából, a Hajta-patak partjáról jelentkezett be egy természetvédelmi szakember, aki megállapította, a patak gyakorlatilag kiszáradófélben van, és az a kevéske víz, ami maradt, kezd felhabosodni. Ez pedig azért is problémás, mert a vízfolyásban esetlegesen előforduló élőlények számára egyre kedvezőtlenebbek a viszonyok.

És hogy valóban egy élő vízről van szó, azt az is bizonyítja, hogy sikerült kiemelne a patakból, vagyis abból, ami megmaradt belőle, egy mocsári teknőst (Emys orbicularis). Mint kiderült, az állat páncélján van egy vágás, amit a szakember szerint a helyszínen dolgozó munkások okozhattak.

Mint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület írja, a mocsári teknős valamikor rendkívül gyakori volt az Alföldön vagy a természetes partvonalú nagy tavainkon és az azokat övező mocsarakban, mára azonban nagyon megfogyatkozott ezeken a helyeken, a Balatonon már nem is nagyon lehet vele találkozni.

Hozzátették, ugyan elszigetelt tavakban, holtágakban vagy az alföldi csatornarendszerekben még megtalálható, de a csatornák utóbbi néhány évben végrehajtott és mai is zajló „vízügyi karbantartása”, növényzetük kiirtása, a partszegélyek kikotrása tovább rontja majd a faj helyzetét.

Fontos megjegyezni, hogy mint Magyarországon minden kétéltű és hüllő, a mocsári teknős is védett, a faj példányainak természetvédelmi értéke pedig 50 ezer forint.

Egy másik felvételből kiderült, hogy az első videó helyszínétől 1,2 kilométerre a folyásirányban haladva sem jobb a helyzet, sőt egy épített gázló például teljesen kiszáradt. Mint a szakember hozzátette, a patak két ágának találkozásánál van a vácszentlászlói víztározó, onnan folyik le a víz, illetve ez alatt van egy viszonylag új szennyvíztisztító, ennek a többletvize is belecsoroghat a patakba.

A Hajta-patak Pest megyében ered, Vácszentlászlótól északnyugati irányban. A patak forrásától kezdve délkelet felé halad, majd Tápiószelétől délnyugatra a Tápióba torkollik. A Hajta-menti vizes élőhelyek kiterjedése az 1960-as évek vízrendezését követően jelentősen lecsökkent, de a 2020-as hírek szerint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a Tápió mente komplex élőhelyvédelmi infrastruktúra fejlesztése című Európai Uniós pályázat keretében a Hajta-patak időszakos visszaduzzasztásával igyekezett mérsékelni a problémát.