Hódok által Budapest határában emelt gátnak köszönhetően alakult ki egy gazdag élővilággal rendelkező vizes élőhely Rákospalotán. A láp fennmaradása azonban veszélybe került, miután az autópályát kezelő Magyar Közút Zrt. környezetvédelmi engedélyért folyamodott a hódgát elbontására.
A bontást paradox módon környezetvédelmi szempontokkal indokolják,
mivel egy hivatalosan környezet- és természetvédelmi célokat szolgáló eszköz, a 2A út felé haladó lehajtó melletti olajfogó műtárgy működését szeretnék biztosítani, amibe belezavar a hódok tevékenysége – írta az ügyről Kriska György biológus a Greenfón.
Az Elte Biológiai Intézetének docense régóta aktív szerepet vállal a természeti értékek – nem utolsó sorban a dunavirágok és a káposztásmegyeri Farkas-erdő – védelme és megőrzése érdekében. Írásában emlékeztet, hogy a térség eredeti, lápokkal tarkított természeti környezetét rombolta az M0-s építése, és inkább örülni kellene, hogy az egykori élőhelyek egy kis része helyre tudott állni a hódok miatt.
2,5 méteres hódvár a Budapest határában
Facebook / Kriska György
Kriska György volt az egyik szervezője a vasárnapi, a Vizes Élőhelyek Világnapjára szervezett bejárásnak is, amivel nem csak a hódmocsár védelmére akarták felhívni a figyelmet, de arra is, hogy létezik egy mindenki számára előnyös megoldás, amihez
tényle nem kell sok pénz, csak szakítani kellene a legkisebb kényszer elvével, alaposabban körbejárni a területet és beszerezni egy vastagabb PVC-csövet,
amivel biztonságos szinten tartható a hódmocsár szintje anélkül, hogy a gátat abajgatnák.
A hódok tájátalakító tevékenysége az emberével vetekszik, megjelenésük pedig, bár sok esetben nélkülözhetetlen a természeti környezet helyreállításában és az ökoszisztéma gazdagításában, sok helyen okoz konfliktusokat. A kérdés évek óta napirenden van, de egyelőre nincs mindenki számára megnyugtató megoldás. A tájrendező hódmérnökökről itt írtunk bővebben.
