Mennyire kitettek a vállalkozások a természetnek, mekkora kockázatot jelent az egyre súlyosabb ökológiai válság? Hogyan mérhetjük meg, ha egyáltalán lehetséges, az elvesző természet értékét? Miképp lehet csökkenteni az ennek való kitettséget és kezelni a kockázatokat? Ezekről a témákról is szó lesz a HVG Impact Talks konferenciáján.
Eddig kétszer kapták fel igazán a majdani Tisza-kormány élő környezetért felelős minisztere, Gajdos László nevét az internetes keresésekben: egyszer, amikor a helyi Fidesz nagy rémületére Tisza-párti jelölt lett, másodjára pedig amikor miniszteri posztra nevezték.
A forgalomra is hatással lesz – bár másként, mint gondolná – ráadásul a budapesti ivóvíznek is jót tesz majd a kérészvédő fénysorompó.
Mit jelez, hogy idén talán már nem is kellenek a békamentők a Hajta-mocsár melletti főútra? Miért bontják az árvízvédelmi gátakat Észak-Rajna-Vesztfáliában? A Kárpát-medence kiszárításáról, ennek katasztrófális hatásairól és a lehetséges megoldásokról esik szó a zCast friss, vizes adásában. A vizes élőhelyek regenerációjának kérdéseit Csala Dániellel, a Nem víznek való vidék YouTube-csatorna szerzőjével és Réder Ferenc biológus-mérnökkel, a Patakrevitalizáció oldal gazdájával járjuk körbe. Szó lesz a „borzasztóan, kegyetlenül rossz”, és évről évre romló helyzetről, a víz pótlásának lehetőségeiről, hódokról és az őket utánzó vízőrzőkről. De vajon mi dolguk van a vízi rágcsálóknak a New York-iak ivóvízével?
Mekkora kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra, hogy egyre több faj hal ki? Hogy nézne ki egy természet inspirálta pénzügyi rendszer? Miként mérhető a biodiverzitás csökkenése, és a belőle fakadó pénzügyi kockázatok? Mennyivel kevesebb pénzt költünk a biodiverzitás helyreállítására, mint kellene? Hazai kutató ötletéből született az első könyv, amely összeköti a biodiverzitást és a pénzügyet.
A GDP olyan mint egy patak, ami egy erdőből folyik ki, és bár az erdő szélén ülve soknak tűnhet a kifolyó vízmennyiség, nem tudhatjuk biztosan mikor áll el, hacsak nem tudunk valamit arról, honnan és miből jön. Ezen ideje lenne változtatni a világhírű Sir Partha Dasgupta közgazdász szerint, aki a Planet Expo 2026-on tartott előadást.
Hogy jut el egy elméleti matematikus a komplett gráfoktól a számítógépes hálózatokon át az ökológiai gazdálkodásig? Miféle párhuzam van a geocentrikus világkép és a humanizmus között, és mit dolga van ennek a természeti környezettel? Miért nem működik a fenntarthatóság egy recsegő-ropogó rendszerben? A fenti kérdésekre is választ ad Tkacsik Márta, a Patikakert alapítója, akivel a regeneráció kérdését járjuk körül a zCast eheti adásában. De mi is az a regeneráció, miért jobbak a bogyós gyümölcsök a spenótnál, és mire kéne lecserélni az irodai fikuszt?
Immár semmiféle építkezés sem veszélyeztetheti az ugrásképtelen magyar tarsza élőhelyét a Mocsárosdűlőn.
Lassan két hónapja be kellett volna nyújtani a kormánynak a Nemzeti Épületfelújítási Tervet az EU felé, amit az uniós épületfelújítási irányelv is elvár. Utóbbinak hazai jogszabályokba foglalására sem maradt túl sok idő. A meglévő épületek felújítása komoly haszonnal járhat, úgy a klímacélokat mint a gazdaságot tekintve, de eddig csak vánszorgott pedig így nehéz lesz és sokkal többe is fog kerülni a törvényben vállalt klímacél elérése. Civilek készítettek kisokost az irányelvhez, sürgetik a szakmát és a döntéshozókat.
Másodszor mérték fel a hazai élelmiszerláncok hulladékpolitikáját, hogy hol, mennyi műanyag hulladékkal jár a bevásárlás, és kínálnak-e csomagolásmentes alternatívát. A rangsorban a SPAR az első, a Reál az utolsó.
Nem túl gyakran akad horogra manapság már angolna.
Alig szigetelt házakban, vacak hatásfokú biomassza-erőművekben végzi a hazai védett erdőkben kivágott fa nagy része, hiába tudjuk régóta, hogy ez nem vezet jóra. Az ezért évek óta csendesen küzdő civil természetvédőknél mostanra betelt a pohár, szemléletváltást követelnek, az erdőgazdálkodás megszüntetését a védett erdőkben.
A körforgásos gazdaság hazai éllovasainak közel kétharmada alkalmaz már ilyen modelleket, de a komplex megoldások még nem annyira jellemzőek rájuk sem, derül ki a körforgásos gazdaság állapotát vizsgáló felmérésből. A korábbi felmérésekhez képest nincs áttörés, de a cégek nyitottabbak
Nem feltétlenül tisztább a levegő egy zöldövezeti iskolánál egy belvárosihoz képest, de a reggeli csúcs a finom por koncentrációján is meglátszik. Négy kelet-közép-európai főváros két-két iskolájánál mértük négy hónapon át a levegő PM2,5-tartalmát.
A palackvisszaváltás sikereiről és kihívásairól, a Mohu váratlanul nagy tavalyi veszteségéről, a költségcsökkentés kényszeréről és módjairól is szó esik a zCast idei őszi évadának utolsó előtti adásában. A vendég Runtág Tivadar, a Mol hulladékkezelő leányvállalatának operatív igazgatója, aki nemcsak arról beszél, miért és hogyan kívánják felfuttatni a hulladékkezelést, miért fontos ez a körforgásos gazdaság szempontjából, de elárulja azt is, mi indította arra, hogy sikeres olaj- és vegyipari karrierjét a hulladékiparra cserélje.
A spermaképre, a pajzsmirigy-, máj- és immunrendszerre is káros hatással van a növényvédő szerek egyik bomlásterméke. Egy friss vizsgálat aggasztóan magas koncentrációban mutatta ki a trifluorecetsavat számos gabonaalapú élelmiszerben Európa-szerte.
A következő klímacsúcs helyszínéről zajló vita, és a fosszilis lobbisták jelenléte is nehezíti az érdemi előrelépést a kibocsátás-csökkentésben a COP30 csúcson.
Minden járatot töröltek Hanamaki repterén.
A füstje tele van rákkeltő és mérgező vegyületekkel.
Ez fakad a hágai Nemzetközi Bíróság nyári döntéséből, ami alapján a klímafelelősség alól egyetlen állam sem mentesülhet. Ha pedig pert indítanak ellene a klímaváltozás okozta károk miatt, akár azok megtérítésre is ítélhetik. A döntés komoly hatással lehet az ENSZ jövő hétfőn kezdődő klímacsúcsára, a COP30-ra.
