Hány fővárosi fa száradhatott ki az idei faapokalipszisben? Temetnünk kell-e az őshonos fafajokat, hogyan támogathatja a városi fákat az, akinek nincs saját kertje, és tényleg segít a szingliségen is a fák locsolása? Riport a második Budapesti Fafesztiválról.
Hivatalból eljárást indított, bírságokat szabott ki, és ideiglenes intézkedéseket is elrendelt a megyei kormányhivatal a szombathelyi Oladi plató azbesztes kővel teleszórt utcáin zajló munkálatokkal kapcsolatban. Dokumentumokat kértek be, és öltöző biztosítására is kötelezték a munkáltatót, tudta meg a HVG.
Egy hűtőtáskában lapultak a vérszívó, de védett gyűrűsférgek, gyümölcsök, zöldségek és ásványvíz alatt.
Az illetékes hatóság vizsgálódik, zajlik a helyszínen vett minta kiértékelése.
Előbb azt mondták, hogy elviszik a szombathelyi Oladi Platóról az összes azbesztes követ, most már arról van szó, hogy ott lépnek először, ahol határérték feletti azbeszttartalmat mértek a levegőben, miközben Magyar Péter arról beszél, hogy a legújabb mérések szerint már sehol sincs határérték felett ez az érték. Az online elérhető legutolsó mérések azonban mást mutatnak: Kőszegen például több mint tízszeres túllépést regisztráltak a műszerek június végén.
2030-ig legalább 4000 MW-nyi új szélerőművi csatlakozási lehetőséget biztosítanak.
Az élő környezetért felelős miniszter szakértői csapatot állított fel, hogy megvizsgálják, mit lehet kezdeni a tóval, szigorúbban ellenőrzik a Natura 2000-es területeken zajló építkezéseket, és azt is ígérte a Magyar Hangnak adott interjúban, hogy egyetlen beruházás sem valósulhat meg a környezetvédelmi szempontok mellőzésével.
Csak itt érint olyan nagy kiterjedésű, összefüggő területet a szennyezés, ami indokolja az azonnali beavatkozást.
Szerinte ennek a vadászati módnak nincsen helye a 21. században Magyarországon.
Megnyomták „a send gombot”, és olyan átfogó kerettörvényt küldött a kormánynak közel 200 civil szervezet, amelyet akár már másnap be lehet nyújtani a parlamentnek, miután már túl vannak vele a szakmai és társadalmi egyeztetéseken is. Ha mégsem tart rá igényt az új kormány – mivel maga is dolgozik hasonlón –, az átfogó kerettörvény-tervezet akkor is jó szolgálatot tesz majd: lehet mihez mérni a várhatóan ősszel megszülető végleges jogszabályt.
Halpusztulást észleltek a Ráckevei Dunán, alig maradt oxigén a vízben.
Kétéltű vagy emlős? Egyik sem szabadul a vízzel teli meredek falú árokból.
Mennyire kitettek a vállalkozások a természetnek, mekkora kockázatot jelent az egyre súlyosabb ökológiai válság? Hogyan mérhetjük meg, ha egyáltalán lehetséges, az elvesző természet értékét? Miképp lehet csökkenteni az ennek való kitettséget és kezelni a kockázatokat? Ezekről a témákról is szó lesz a HVG Impact Talks konferenciáján.
Eddig kétszer kapták fel igazán a majdani Tisza-kormány élő környezetért felelős minisztere, Gajdos László nevét az internetes keresésekben: egyszer, amikor a helyi Fidesz nagy rémületére Tisza-párti jelölt lett, másodjára pedig amikor miniszteri posztra nevezték.
A forgalomra is hatással lesz – bár másként, mint gondolná – ráadásul a budapesti ivóvíznek is jót tesz majd a kérészvédő fénysorompó.
Mit jelez, hogy idén talán már nem is kellenek a békamentők a Hajta-mocsár melletti főútra? Miért bontják az árvízvédelmi gátakat Észak-Rajna-Vesztfáliában? A Kárpát-medence kiszárításáról, ennek katasztrófális hatásairól és a lehetséges megoldásokról esik szó a zCast friss, vizes adásában. A vizes élőhelyek regenerációjának kérdéseit Csala Dániellel, a Nem víznek való vidék YouTube-csatorna szerzőjével és Réder Ferenc biológus-mérnökkel, a Patakrevitalizáció oldal gazdájával járjuk körbe. Szó lesz a „borzasztóan, kegyetlenül rossz”, és évről évre romló helyzetről, a víz pótlásának lehetőségeiről, hódokról és az őket utánzó vízőrzőkről. De vajon mi dolguk van a vízi rágcsálóknak a New York-iak ivóvízével?
Mekkora kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra, hogy egyre több faj hal ki? Hogy nézne ki egy természet inspirálta pénzügyi rendszer? Miként mérhető a biodiverzitás csökkenése, és a belőle fakadó pénzügyi kockázatok? Mennyivel kevesebb pénzt költünk a biodiverzitás helyreállítására, mint kellene? Hazai kutató ötletéből született az első könyv, amely összeköti a biodiverzitást és a pénzügyet.
A GDP olyan mint egy patak, ami egy erdőből folyik ki, és bár az erdő szélén ülve soknak tűnhet a kifolyó vízmennyiség, nem tudhatjuk biztosan mikor áll el, hacsak nem tudunk valamit arról, honnan és miből jön. Ezen ideje lenne változtatni a világhírű Sir Partha Dasgupta közgazdász szerint, aki a Planet Expo 2026-on tartott előadást.
Hogy jut el egy elméleti matematikus a komplett gráfoktól a számítógépes hálózatokon át az ökológiai gazdálkodásig? Miféle párhuzam van a geocentrikus világkép és a humanizmus között, és mit dolga van ennek a természeti környezettel? Miért nem működik a fenntarthatóság egy recsegő-ropogó rendszerben? A fenti kérdésekre is választ ad Tkacsik Márta, a Patikakert alapítója, akivel a regeneráció kérdését járjuk körül a zCast eheti adásában. De mi is az a regeneráció, miért jobbak a bogyós gyümölcsök a spenótnál, és mire kéne lecserélni az irodai fikuszt?
Immár semmiféle építkezés sem veszélyeztetheti az ugrásképtelen magyar tarsza élőhelyét a Mocsárosdűlőn.
