A klímaváltozás miatt tízszer akkora esélye van a hőhullámok kialakulásának a Skandináv-félszigeten és Finnországban, mint az iparosodás előtti időszakban – derült ki egy csütörtökön közzétett tanulmányból. A tudósok azt is megállapították, hogy két fokkal emelkedett a hőmérséklet, ami akárhogy is nézzük, bőven magasabb, mint az a másfél fok, amit a párizsi klímacélokban megállapítottak.
A gyorselemzéseket készítő kutatók hozzátették azt is, hogy ezek óvatos becslések, valószínűleg ennél is rosszabb a helyzet. A jelentést a World Weather Attribution tudósai azután készítették el, hogy több héten át szokatlan kánikula tombolt Észak-Európában.
Strandolás a lappföldi Rovaniemiben, az Északi-sarkkörön idén július végén
AFP/Lehtikuva/Jouni Porsanger
„A két hétig tartó 30 fok feletti hőmérséklet ebben a régióban szokatlan és rendkívül aggasztó” – mondta a Politicónak Clair Barnes, a londoni Imperial College Környezetpolitikai Központjának kutatója és az elemzés egyik készítője. Az egészségügyi ellátásra komoly terhet rótt a hőség, több kórházban is elmaradtak a műtétek, és próbálták az épületeiket hűteni.
„Ez a hőhullám ízelítőt adott a klímaváltozás veszélyeiből a hűvösebb éghajlatú országokban, amelyeket általában nem tartanak sebezhetőnek” – mondta Maja Vahlberg, a Svéd Vöröskereszt klímatanácsadója. „Az ingatlanjainkat nem úgy építették, hogy ellenálljanak ezeknek a szélsőséges hőmérsékleteknek, és az idősödő lakosságra nagyon veszélyes a hőség.”
Nem csak az emberekre veszélyes az északi kánikula, a hőség felforgatta a régió ökoszisztémáit is. A rénszarvasok a városokba menekültek, vizet keresve és rovarinvázió elől menekülve.
„Láttam egy rénszarvast, amint három napig ugyanazon az árnyékos helyen maradt legelés nélkül, ami annak a jele, hogy az állatot hősokk érte” – mondta Maja Vahlberg, a Svéd Vöröskereszt klímatanácsadója. Anne Ollila, a finn rénszarvastartók egyesületének elnöke szerint ez arra vezethető vissza, hogy nem képesek megfelelően szabályozni a testhőmérsékletüket és túlhevülnek. Emiatt több állat is elpusztult.
Amíg északon a 30 fok jelent veszélyt, addig délen a bőven 40 fok fölötti hőmérsékleteket mérnek. Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban is tombol a hőség. De a héten Németországban, az Egyesült Királyságban, Albániában és Montenegróban is hőségriasztást adtak ki. „Hőhullámok mindig is voltak, és mindig is lesznek, de a hőmérsékleti csúcsok egyre csak emelkednek, így a potenciálisan veszélyes hőmérsékletek elérésének esélye egyre csak nő, ahogy a világ melegszik” – mondta Barnes a Politicónak.
Egy tűzoltó-helikopter vizet ereszt egy erdőtűz fölé Larouco falu közelében, Ourense tartományban, Spanyolország északnyugati részén, 2025. augusztus 13-án. A spanyolországi tűzoltók továbbra is oltják az országszerte pusztító tüzeket, ahol egy önkéntes meghalt, miközben megpróbált eloltani egy lángoló tüzet, közölték a helyi hatóságok. Egy másik férfi égési sérülésekbe halt a főváros, Madrid közelében
AFP / MIGUEL RIOPA
A hőhullámok mellett az egyre több erdőtűzzel is meg kell küzdeni. Spanyolországban csütörtökön 11, a négyes fokozatú skálán kettes erősségű erdőtűzről számoltak be, a helyzet a Kasztília és Leónban található Zamorában a legrosszabb, ahol nagy területen pusztítanak a lángok. Fernando Grande-Marlaska belügyminiszter bejelentette, hogy az Európai Unió segítségét kérték a lángok megfékezésére, valamint két tűzoltó-repülőgépre jelentettek be igényt. A tüzekben eddig hárman vesztették életüket. Több esetben is gyújtogatás miatt csaptak fel a lángok, már több embert letartóztattak. A kánikula már 12 napja tart, a hőmérő kedden több helyen 45 Celsius-fokot mutatott, és a hőmérséklet az éjszakai órákban sem megy 25 Celsius-fok alá és hétfőig nem is várható enyhülés.
Egy férfi egy faággal próbál eloltani egy erdőtüzet a portugáliai Trancosoban
AFP/PATRICIA DE MELO MOREIRA
Portugáliában mintegy 2 ezer tűzoltó küzd öt helyen a lángokkal, köztük egyet a keleti Trancoso városában, ahol egy villámcsapás okozott újra tüzet. A jelentések szerint eddig 75 ezer hektárnyi területet pusztult el, ennek több mint a fele több mint a fele az elmúlt három hétben égett le.
Görögországban javuló helyzetről számoltak be a hatóságok. Több térségében sikerült ellenőrzés alá vonni az erdőtüzeket csütörtökre virradóra, a helyzet azonban továbbra is súlyos egyebek között Híosz szigetén és az ország északnyugati, Albániához közeli térségében.
Tűzoltók oltják a bozóttüzet a nyugat-görögországi Patrasz városa közelében
AFP / ARIS MESSINIS
A harmadik legnagyobb görög városnak számító, az ország nyugati részén lévő Patrasz térségében szintén javult a helyzet: míg szerdán egy kórházat és egy idősek otthonát is evakuáltak, csütörtökön már nem jelentettek aktív tüzeket. Az AP szerint Albániában az elmúlt napokban nagyjából 50 tűzeset volt, a legsúlyosabb Gramsh déli részén alakult ki, ahol egy idős férfi meghalt.
Tűzoltók permeteznek vizet egy háztűzre Delvine városában, Délkelet-Albániában
AFP/Adnan Beci
Az Európai Unió szerint 2025-ben eddig közel 440 ezer hektárt érintettek tűzvészek az eurózónában, tavaly ugyanebben az időszakban a leégett terület 188 643 hektár volt. A tűzesetek száma mintegy 60 százalékkal lett magasabb és ezzel arányosan nőtt a tüzek miatt a szén-dioxid kibocsátás is, ami idén eddig 14,11 millió tonna volt.
Az Európai Bizottság csütörtökön arról számolt be, hogy az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusán keresztül számos európai országban, köztük Görögországban, Spanyolországban, Bulgáriában, Montenegróban és Albániában segíti az erdőtüzek elleni védekezést.
