Amerikai olajcégek happolhatják el a szerb NIS-t a Mol elől
Az elmúlt napokban látványosan összemelegedett az Egyesült Államok és Oroszország.
Átadták a Mol első biometánüzemét Szarvason szerdán. A helyi biogázüzemet több mint 2,7 milliárd forintból fejlesztették tovább, az új egység a különféle növényi és állati hulladékokból erjesztett biogázból olyan tiszta biometánt képes előállítani, ami betáplálható az országos földgázhálózatba.
Mint ismert, a Mol-csoport még 2023-ban vette meg a Szarvasi Biogázüzemet, ahol évente több mint 110 ezer tonna biohulladékból 11-12 millió köbméter biogázt állítanak elő. Ezzel gázturbinákat hajtanak meg, és közel 24 GWh megújuló villamos energiát termelnek, emellett jelentős mennyiségű hőenergiát is előállítanak. A hulladék helyből érkezik, a zöldenergiát technikailag Szarvas és környéke használja fel, és a gázképzés után megmaradó szerves hulladékot trágya formájában szintén a helyi gazdaságok használják fel.
A biogáz 50 – nagyon jó esetben akár 70 – százalékban tartalmat metánt, viszont emellett szén-dioxid, kén és egyéb vegyületek is vannak benne, így önmagában a földgázrendszerbe nem lehet befecskendezni. Az új, biometán üzem viszont több lépésben megtisztítja a biogázt ezektől a szennyeződésektől, és így olyan tisztaságú biometánt állít elő, amely betáplálható az országos földgázhálózatba. A tisztítás során a metán kb. fél százaléka vész el.
MOL Csoport
A Mol az új üzemmel a továbbiakban évente több mint 7 millió köbméter földgázt váltanak ki megújuló energiaforrással, ami nagyjából 8500 átlagos háztartás éves gázigényének felel meg. Magyarország éves gázfogyasztása 8,5 milliárd köbméter, ebből a lakossági 3 milliárd köbméter. Összesen kicsit több mint 4 millió háztartás van az országban a KSH statisztikái szerint, vezetékes gázellátásra mintegy 3,2 millió háztartás van kapcsolva, így ez az egy üzem önmagában még nem váltja meg a világot, viszont fontos lépés az Európai Unió követelményeinek teljesítése felé.
Egyre nagyobb a súlya
Az átadót megelőző sajtóbeszélgetésen Horváth Ádám, Mol-csoport Downstream új és fenntartható üzletágak igazgatója arról beszélt, hogyan épül be a biometán-gyártás az EU aktuális, RED III (Renewable Energy Directive), vagyis harmadik megújulóenergia-direktívájába.
Ez az irányvonal előírja, hogy a közlekedésben felhasznált energia – vagyis az üzemanyagok – 29 százalékának valamilyen szinten megújulónak kell lennie 2030-ra, és ezen belül 4,5 százalék lehet a második generációs bioüzemanyagok aránya. Ide tartozik a biometán is, melyet bioLNG és bioCNG formájában a szállítmányozásban és a tömegközlekedésben is fel lehet használni, vagyis pl. kamionokba és buszokba is lehet tankolni.
MOL Csoport
Horváth arról beszélt, a biometán a közmondásos energiatrilemma mindhárom követelményét kipipálja. Ezek: az energia legyen megfizethető, fenntartható és növelje az ellátásbiztonságot. A biometán azért megfizethető, mert a gázrendszerbe engedve a már meglévő infrastruktúrát használja, nem kell hozzá új csöveket vagy vezetékeket fektetni, emellett nagyüzemi-kereskedelmi szintre skálázható. Mivel hulladékfeldolgozással készül, jól illeszkedik a körforgásos gazdaságba, csökkenti a károsanyag-kibocsátást, és erősíti az ellátásbiztonságot is, mert hazai hulladékból készül, nem szorulunk importra.
Ezért támogatja most már az EU is sokkal látványosabban a biometánt, mondta Horváth. Néhány évvel ezelőtt még kvázi átmeneti megoldásként tekintettek rá, míg el nem érjük a közlekedés teljes elektrifikációját, most már viszont olyan szinten számolnak vele hosszú távú megoldásként, hogy Ursula von der Leyen legutóbbi évértékelő beszédében külön ki is tért rá.
Nagy felpörgés várható
A háttérbeszélgetésen Tóth Kornél, Mol-csoport Downstream fenntartható üzleti megoldások vezetője a biometánban rejlő potenciálról beszélt. Azt mondta, most nagyjából 20 ezer biogázüzem működik Európában, de ebből csak 2 ezer biometánüzem – a legtöbb, 829 Franciaországban van – viszont a növekedés látványos, mert 2024-ben még csak 1500 körüli volt a számuk.
2030-ra az EU célkitűzése az, hogy évi 35 milliárd köbméter biometánt gyártson, ami nagyon messzinek tűnik, mivel most még csak évi 6 milliárd készül az unióban. Viszont a következő öt évben 950 új biometán üzem lép be a termelésbe, mondta Tóth.
A közép-európai régióban pedig különösen nagy a növekedési potenciál, a jelentős mezőgazdasági termelés miatt: 2050-re a térség akár évi 34 milliárd köbméter biometánt is képes lehet gyártani. A lengyel potenciál a legnagyobb, 13 milliárd köbméterrel, őket Románia követi 8 milliárdos potenciállal, Magyarország pedig a harmadik a benne rejlő lehetőségek alapján, 4,4 milliárd köbméter per év potenciállal.
Nyárra még túl sok is lesz
Halász Evelin, a Szarvasi Biogázüzem (ASEB) ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az előzetes számításokból kiderült: az új üzemmel akkora biometán-termelő kapacitásuk lenne, hogy nyáron nem is tudnák majd mind a csőrendszerbe táplálni, mert nem lesz akkora helyi fogyasztás (télen persze mind el fog fogyni). Éppen ezért azt találták ki, hogy egyszerre két helyi elosztóhálózat-üzemeltetővel is leszerződnek – az MVM-mel és az Opus Tigázzal is –, és mindkettő rendszerébe fecskendeznek majd, ami európai szinten is teljesen egyedi a biometán-betáplálásban.
Ő foglalta össze röviden azt is, hogy működik a biometán gyártása. A fermenterekben (ezek azok a nagy, fehér, kör alapú, kupolás építmények) képződött biogázt aktívszenes tisztítással megszabadítják a kéntől és egyéb szennyező anyagoktól, majd lehűtik.
MOL Csoport
Hűtés után jön a kompresszió, a megfelelő nyomás beállítása után pedig következő lépésként a membrános szeparáció, ahol kiszűrik a szén-dioxidot (a széndioxid-dús gőzt, illetve a távozó motorhőt a szomszédos csirkefeldolgozó hasznosítja). A biometánnak nincs szaga, ami mérgező anyagként problémás, így, mint a hagyományos gázt, ezt is szagosítják, majd propánnal dúsítják, hogy növeljék a fűtőértékét. Minőség-ellenőrzés után a biometánt betáplálják a helyi gázhálózatba, ami pedig nem megfelelő, vagy visszamegy a fermenterbe minőségjavításra, vagy végső megoldásként elfáklyázzák.
A beszélgetés végén Horváth Ádám vette vissza a szót, és megemlítette, hogy az akkori Energiaügyi Minisztérium 2024-s nemzeti biogáz akciótervének becslése szerint 2030-ig durván 600 millió köbméter biogáz-potenciál van Magyarországon, és ebből 200 millió köbméter lehet biometán. Nagy növekedés szükséges ahhoz, hogy teljesüljön ez az ambiciózus célkitűzés, de jó példaként Horváth Dániát említette, ahol 2025-ben már a teljes, közel 2 milliárd köbméteres gázfogyasztás 45 százaléka biometán volt.
Horváth arról is beszélt, hogy nem a szarvasi lesz a Mol egyetlen biometán üzeme, sőt, a Mol az egész közép-európai régióban tervez ilyen fejlesztéseket. Tavaly még a horvátországi Sziszeken létesítettek volna ilyen egységet, a bezárt Ina-finomító területén, ez idén év végén állt volna termelésbe, ám az előrehaladott tárgyalások legvégén mégsem tudtak megegyezni a várossal, így ez a projekt nem valósult meg.
Ezért vagy újratervezik a sziszeki beruházást, vagy keresnek neki más helyszínt Horvátországban. Horváth azt mondta, Szlovákiában is már fejlesztés alatt van egy projekt. És Szerbiában is építhetnek biometán üzemet – de ha ezt megteszik, az nem lesz összefüggésben a NIS remélt felvásárlásával, melynél a szerb elnök friss nyilatkozata alapján már nem garantált, hogy a Mol lesz a befutó.
Nyitókép: Horváth Ádám, a Mol-csoport Downstream új és fenntartható üzletágak igazgatója a Mol-csoport szarvasi biogázüzeme új biometán-előállító egységének átadásán 2026. október 14-én. Forrás: MTI / Lehoczky Péter
