Az elektronikai világ 25 legnagyobb tévedése

A technológiák fejlődése és a gyártók remek marketing tevékenysége nyomán hajlamosak vagyunk minden újítást fenntartások nélkül magasztalni. A digitális eszközök rengetegében könnyű elveszni, most megpróbáljuk olvasóinkat az osztrák Trend Magazin összeállítása segítségével ebből az erdőből "kivinni".

9. A CD-k és DVD-k sohasem mennek tönkre

Húsz évvel ezelőtt a cd megjelenése kapcsán mindenki arról beszélt, hogy az új technológia nem romlik el, nincs adatvesztés. Egészen pontosan, ha hőtől, karcolástól és szennyeződéstől megóvjuk a kis ezüst korongokat, azok örökké szólnak majd lejátszónkban.

Nem sokkal később világossá vált, hiába tartjuk szépen rendben CD-tokban korongjainkat, az adatvesztés így is bekövetkezhet. Az egyszer írható DVD-k például egy rétegben szerves festékanyaggal, úgynevezett dye-jal viszik fel az adatot a korongra. Ez a szerves anyag pedig érzékenyen reagál hőre és fényre. A többször írható lemezeknél a dye-t egy kevésbé érzékeny, szervetlen festékanyaggal helyettesítik, amely azonban csak többszöri írás után válik stabillá a lemez felületén. Csak ezután lehetséges az adatok időálló rögzítése. A gyártók előrejelzései szerint a mai CD-k és DVD-k élettartalma a tárolástól és az adathordozók minőségétől függően 5 és 200 év közé tehető.

10. Az interneten anonimitást élvez a felhasználó

© sxc.hu

A világhálót használva mindenki nyomokat hagy maga után, amelyekből sokszor egyértelműen azonosítható a felhasználó személye, ráadásul teljesen jogszerűen. Itt vannak például az úgynevezett cookie-k (kicsiny azonosító kódok), amelyeket egy online shopban való vásárláskor, emailek olvasásakor vagy egyéb védett övezetbe lépéskor generál a gép. A cookie-k funkciója, hogy a következő látogatáskor az oldal azonosítani tudja az előzőleg már ott járt látogatót, így annak nem kell ismét felhasználónevét és jelszavát megadnia. Az online boltokat üzemeltetők az oldalak látogatásából és a vevők internetes vásárlási szokásaiból részletes statisztikákat készítenek, s így még személyre szabott marketing ajánlatokkal is megtalálhatják a felhasználót. Ezen túlmenően szinte miden szörfölő több-kevesebb helyen megad magáról személyes adatokat, email címet, amelyeket az internetes pr-ral foglalkozók szintén hirdetési célokra használnak. Anonimitásunk a kibertérben tehát teljes illúzió.

11. Az ADSL mindig ugyanolyan gyors

Az ADSL (Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal) gyors terjedésének köszönhetően a szélessávú internetelérés szinonimájává nőtte ki magát, annak ellenére, hogy csak egy a szélessávú internetelérési típusok közül. Ráadásul adatátviteli sebessége sincs normához kötve. Ennek a jelentősége abban áll, hogy ADSL előfizetés megkötésekor nincs szabályozva, milyen minimális adatátviteli sebességet garantál a szolgáltató. Magyarországon 2005 nyarán indul be a kedvezményes 5-6 ezer forint havi díjért elérhető ADSL, amelynek az a sajátossága – amelyet a reklámhadjáratban nem propagálnak a cégek –, hogy fél megabites elérést tesz lehetővé, míg akik több éve szélessávú előfizetők egy és négy megabit közti előfizetéssel bírnak.

12. Az emailek mindig megérkeznek

Sajnos, az emaileknél, sms-eknél és mms-nél is hasonló a helyzet, mint a jó öreg postai leveleknél, előfordulhat, hogy nem érkezik meg rendeltetési helyére. Josef Weber a Telecom Austria technikai igazgatója, 1,2 millió előfizetőjének levelezéséért felel: „Nekünk ez napi szinten 9 millió elküldött levelet jelent, melyek célba juttatásáért a cég felelősséget vállal. Amennyiben a levél valamilyen oknál fogva nem ér el a címzetthez, a feladó a kézbesítetlen levélről értesítést kap.” Az esetek nagy részében a meg nem érkezett levelekért nem az internetszolgáltatók a felelősek, gyakori hogy a teli postafiókok nem képesek több levelet fogadni, rosszul adták meg a címet vagy az internetkapcsolatba csúszott hiba.

Ha biztosra akarunk menni leveleink célba érésében, érdemes visszaigazolást kérni levelező rendszerünktől, amely nem csak a kézbesítésről, de arról is tájékoztat, hogy a levél fogadója elolvasta-e azt.