Médiahacktől az állatkínzásig: hogyan kötődjünk az űrjárművekhez?

2008. november 21., péntek, 15:10 • Utolsó frissítés: 2009. április 01., szerda, 10:38
Szerző: Bari Máriusz

Csaknem két hete, november 10-én küldte el utolsó üzenetét a Marsra küldött Phoenix űrszonda. A Phoenix nemcsak új tudományos adatokkal gazdagította a NASA tudástárát, hanem bebizonyította: mi, európaiak, szívünk mélyén olyanok vagyunk, mint a japánok. Imádjuk azokat a gépeket, amikben lelket és személyiséget vélünk felfedezni.

39 ezren olvassák a szonda fiktív blogját - hol itt a kommunikációs csavar?

A médiahack egyik sikere abban rejlik, hogy a szonda üzenetei rövidek, maximum 140 karakter hosszúak voltak. Az ebben megfogalmazott üzenetek egyes szám első személyben zajlottak - valamint közvetlenül meg lehetett szólítani a szondát, az pedig válaszolt is mindenkinek.

A NASA az akció sikerét követően három további szondáját is Twitterre fogja kötni: a Spirit és Opportunity marsjárók mellett a Science Lab szondával kapcsolatos bejegyzéseket már most is olvashatjuk.

Semmi sem bizonyítja ezt jobban annál a ténynél, hogy a Phoenix - a világ első olyan űrszondája, amely a "Föld-Mars távolságból blogolta" a világnak eredményeit és érzéseit - a szövegeinek otthont adó Twitter közösségi oldal egyik legnépszerűbb, több mint 39 ezer érdeklődőt bevonzó mikrobloggere lett. A @MarsPhoenix (a Twitter oldalon minden blogger neve előtt @ jel szerepel, ezzel lehet őket közvetlenül megszólítani) még nem volt annyira technikailag fejlett, hogy mesterséges intelligenciának adjon otthont - a szövegek írója a NASA JPL laboratóriumának hírügyeleti menedzsere, Veronica McGregor volt.

A történet szempontjából szerencsés félreszervezésnek köszönheti mikroblogját a NASA. A projektet felügyelő csapat ugyanis rádöbbent: hírközlési szempontból az egyik legrosszabb időpontra, a háborús hősök emléknapjának hétvégéjére esik a Phoenix landolási időpontja, az amerikaiak java pedig ilyenkor számítógéptől és tévéktől távol, vidéken tölti idejét. McGregor ekkor jött rá: a leggyorsabban még mindig mobiltelefonon lehetne elérni az érdeklődőket, a Twitter közösségi oldalnak pedig szerves része az a szolgáltatás, hogy a beérkező híreket közvetlenül, SMS-ben is megkaphatjuk. Az igazi érdeklődőket így kvázi bárhol el lehetne érni telefonon.

20 nappal a landolás előtt született meg a Phoenix twitter-oldala, az első üzenet pedig spártai egyszerűséggel csak így hangzott: "Már 20 napnak sem kell eltelnie és landolok a Marson!". A Twitter bekötését nem kísérte semmilyen sajtóbejelentés vagy nagyobb médiaakció, csupán egyetlen fórumüzenetet kellett posztolni az űrrajongók egyik találkozópontjára, az unmannedspaceflight.com-ra. A következő nap háromezren követték a MarsPhoenix sorsát (az üzenetek RSS-hírfolyamként érkeznek), az azt követő nap pedig már hatezren. "Utána meg azt gondoltam, ennyi, vége a nyaramnak", emlékezik vissza Veronica a Gizmodo portálnak adott gyorsinterjújában.

A műhold történetét csak jelentősebbé teszi az a küzdelem, amit a NASA mérnökei folytattak a pasadenai NASA-központból, hogy a lehető legtöbb energiamegtakarítással meghosszabbíthassák a szonda életét, még több kiértékelhető kutatási adatot gyűjtve így össze. A misszió időtartama kezdetben csak 90 nap volt, ehhez képest a kutatók további két hónappal tudták ezt kitolni. Minderről a Twitteren úgy olvashattak az érdelkődők, mint valamilyen könyörtelen, túlélésért folytatott harcról - a helyenként drámai hangvétel csak tovább fokozta az érdeklődést, a szociális médiaplatform nem tudott nem reagálni a remek felütésekre.

A Phoenix november 10-én állt le, a NASA szerint végleg. A projektben résztvevő Tom Pike, az Imperial College London kutatója a BBC-nek blogolta az eseményeket: elmondása szerint az utolsó pillanatig azon dolgoztak, hogy még több adatot csikarhassanak ki szenzoraiból. Az energiaellátás akkor állt le teljesen, amikor a szonda atommikroszkópjából akartak kivágni miniatűr késsel egyetlen szilikonsugarat. Drámai módon a kés pont a vágás pillanatában állt le: a helyzet szomorúságát talán csak az fokozza még jobban, hogy pont Pike volt az, akinek tizenegy évvel korábbi tervei alapján elkészítették az űrbe küldött atommikroszkópot.

A Phoenix utolsó üzenete (november 10, 22:12)

01010100 01110010 01101001 01110101 01101101 01110000 01101000 <3

Így ért életciklusa végére azon űrszonda, amely a világon elsőként "kóstolhatta meg" a Mars vizét: várhatóan ezen méréseknek köszönhetően tud majd a NASA közvetlen elemzést adni a vörös bolygó felületéről kinyert víz- és jégmintákból. A Phoenix nemcsak média- és közösségépítési, hanem tudományos és logisztikai szempontokból is igen sikeresnek tekinthető: a küldetést űrviszonylatban olcsón, 480 millió dollár körüli büdzsével sikerült teljesíteni, ez pedig hosszabb távon nagyobb jövőt ígér az egyszerűbb robotikus hátterű űrküldetések számára. A misszió ugyanakkor jelentős hátránnyal is zárult: hiába találtak rajta energiaforrásokat és tápanyagokat, még mindig nem tisztázott a mai napig, hogy a Marsot lakható bolygónak tekinthetjük-e vagy sem.

Kedves SMS-ekkel tarthatnánk életben az űrbe küldött állatokat? »

Kinyomtatom • Elküldöm