A váltás olyan, mint amikor egy család a régi ütött-kopott autóját egy teljesen újra cseréli - érzékeltette a műsorban a december 9-e óta elérhető hibrid hálózat hagyományos internetes kapcsolathoz viszonyított előnyeit Nyitrai Zsolt. Az államtitkár szerint a rendszer - amely 40 Gbps adatátviteli sebességet biztosít - kétmilliárd forintos beruházással épült ki, amelynek nagy része uniós forrásokból származott. Nyitrai Zsolt szerint a hibrid hálózat kialakításával éves szinten a korábbi költségek 30 százaléka takarítható meg.
A hagyományos internetet és a legkorszerűbb dinamikus pont-pont összeköttetéseket is lehetővé tevő új optikai rendszert a Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet (az NIIF Intézet) fejlesztette ki és működteti - tette közzé korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A fejlesztéssel a hazai kutatók, közgyűjtemények, egyetemi oktatók és hallgatók számára elérhetővé válik a világ kutatóit összekötő GÉANT-rendszer, a magyar felhasználók hozzáférést kapnak a nagy értékű kutatási erőforrásokhoz, kísérleti eszközökhöz, szuper-számítógépes kapacitásokhoz, a kutatási információk adattáraihoz, a távoli kutatási együttműködés eszközeihez, de a világ különböző részein található egyedi nagyberendezésekhez is (pl. CERN gyorsító és feldolgozó központok stb.) - írta a minisztérium.
A hibrid hálózatot az NIIF Intézet az úgynevezett "fekete üveg" infrastruktúrára alapozva építette ki. A fekete üveg alapú infrastruktúrára épülő DWDM-technológia (a fényhullámokra ültetett információk extrém átviteli sebességet biztosító legkorszerűbb technikája) a legmagasabb elérhető átviteli kapacitást biztosítja. A hibrid hálózat sávszélessége a tárca szerint a későbbiekben is költséghatékonyan bővíthető, a kutatók speciális nagysebességű kommunikációs igényei maradéktalanul teljesíthetők. Jövő évtől a 100 Gbps technológiák, illetve az integrált menedzsmentet megkönnyítő IPoDWDM-technológiák tesztelésére is lehetőség nyílik a fejlesztésnek köszönhetően.
A hibrid felsőoktatási és kutatási adathálózati fejlesztés a HBONE+ nevű, átfogó elektronikus infrastruktúra fejlesztési projekt része, melyet az NIIF Intézet 2009-2011 között valósít meg, az Új Magyarország Fejlesztési Terv által támogatott projekt keretében. A hibrid hálózati fejlesztés a teljes HBONE+ projekt 4,2 milliárd forintos beruházásnak mintegy felét teszi ki - tette hozzá a minisztérium.
