Végre egy igazi cégautó, amelynek az extralistája megmarad a gazdaságosság, az ésszerűség és a kifizethetőség határain belül. Reform gyanánt minden miniszternek ezt a motort ajánlanám, kissé lomha, ám szinte már betegesen étvágytalan.
© hvg.hu |
A belső puritán, viszont az alapanyagok jó minőségűek. Sokaknak kopárnak tűnhet a műszerfal és a szélvédő alatti idom kialakítása, ám a sofőr előtt található műszer együttes szép, harmonikus és funkcionális. A középkonzol alu borítása picit feldobja a beltér temetői hangulatát. Az ülések oldaltartása minimális annak ellenére, hogy „sportosra” képezték ki. Deréktámasz ezen a szinten sajnos nem jár, legalább nincs mit letörni.
© hvg.hu |
Puha és praktikus
© hvg.hu |
Tárolórekeszt találunk bőven, ám némelyik elnagyolt, azaz szűkre szabott, látszik, hogy a mennyiségre mentek a franciák. Annak kifejezetten örültem, hogy a szélvédő alá egy mélyedésben is lehet pakolni, akárcsak a nyolcvanas évek autóiban. Az első ülések alatt egy-egy kihúzható fiókot is találunk, a hátsó kartámaszban is van pohártartó meg rejtett rekesz.
Az összeszerelés minősége elfogadható, az anyagválasztás szintúgy, megrémülni csupán akkor rémültem meg, amikor sikerült nagy nehezen síkba döntenem a hátsó padot (előbb előre kell tolni picit az első üléseket, lehajtani, majd visszatolni) kivillant mi is van a huzat alatt. Silány egy szerkezet a hátsó üléspad. Habszivacs vékony fémszerkezettel megtoldva. Szerintem 100 nyitást és összecsukást nem bír ki. Ne bolygassuk ezt a témát túl sokat, az autó erényeit nem itt kell keresni, bár a csomagtartó méretei elfogadhatóak.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Kinyomtatom
Elküldöm
Dízel Audik győztek a 24 órás versenyen »
A NiT még nem elégedett az elektronikus útdíj kompenzációjával »











