Margaret Chan, a WHO igazgatónője erről szóló pénteki nyilatkozatában megjegyezte, hogy ez lesz az egyik legnehezebb döntés. Melinda Henry, a szervezett szóvivője pontosabban is körülírta az opciókat. A vezetőknek mérlegelniük kell, hogy mi legyen a fő céljuk: „a járvány megállítása, az ország alapvető infrastruktúráinak védelme vagy a betegek és a halálos áldozatok számának csökkentése?”
   
Kit kell tehát először beoltani? A Science folyóiratban amerikai kutatók azt hangoztatják, hogy az iskolásokat és szüleiket. A vírus által veszélyeztetett és azok egyik fő terjesztőinek is tekintett fiatalok előnyben részesítése fékezné az iskolai fertőzést és a vírus átadását a szülőknek, majd az egész közösségnek. Kevesebb oltóanyagra lenne szükség, mint a szezonális influenza ellen. Japánban az utóbbi ellen beoltották a gyerekek többségét 1962 és 1987 között, ez harmadára-negyedére csökkentette a halálozási arányt, a becslések szerint 37 ezer és 49 ezer között járhat az így megmentett életek száma.
   
Más szakértők a krónikus betegségekben szenvedőket részesítenék legelőször a védőoltásban, hogy megelőzzék a szövődmények fellépését. A WHO jelenleg az egészségügyi személyzet elsődleges oltását szorgalmazza, és az egyes államokra bízza, mi legyen a többi prioritás.
   
Az új influenza által leginkább érintett Egyesült Államokban az egészségügyi hatóságok 160 millió személyt kívánnak védőoltásban részesíteni, vagyis minden második embert beoltanának. Közülük 41 millió személy részesülne prioritásban, így a terhes asszonyok, az egészségügyi dolgozók, a törékeny egészségű felnőttek, a kisgyermekek.
   
Mexikó, ahonnan április-májusban elindult az akkor még sertésinfluenzának nevezett járvány, 400 millió dolláros kölcsönt kért a Világbanktól ahhoz, hogy a decembertől áprilisig terjedő időszakra 20 millió dózis oltóanyagot vásároljon, amelyet a legveszélyeztetettebb rétegeknek és az egészségügyieknek szánnak a hatóságok.
   
Argentínában a vírus valamivel több mint 400 személyt ölt már meg, ezzel az ország a második helyen áll az Egyesült Államok mögött, de a kormány egyelőre semmiféle oltási tervet nem jelentett be. Brazíliában (egyelőre 370 halálos áldozat) az egészségügyi személyzetet oltják be először, decemberig. Kínában a hatóságok azt remélik, hogy októberig a lakosság 1 százalékának tudnak védőoltást adni, ez mintegy 13 millió embert jelent. Az egészségügyiek, az idős emberek és a gyermekek részesülnek előnyben.
   
Nagy-Britannia, a leginkább érintett európai ország, 54,6 millió dózist rendelt 60 millió lakójának. 11 millió személy részesül prioritásban, közülük 2,1 millió tartozik az egészségügyi és a szociális hálózatokhoz. Franciaország, akárcsak Spanyolország és Hollandia, először a veszélyeztetett csoportokat – egészségügyieket, idült betegeket (légzési problémákkal küszködő személyeket, cukorbetegeket), terhes nőket stb. - oltják be. Madrid az elemi iskolai tanítókat is felveheti a listára. Csehország egyelőre az orvosokat, ápolókat és más egészségügyieket részesíti előnyben.
   
A Közel-Keleten Izrael idővel az egész lakosságot védelemben kívánja részesíteni. A 80 milliós Egyiptom 2,5 millió személyt tervez beoltani. Bahrein az egészségügyi személyzetet, a betegeket és a zarándokokat részesíti védőoltásban.
   
A járvány által súlyosan érintett déli féltekén Ausztrália már szeptemberben megkezdi a tömeges oltásokat. Az első hullámban kétmillió dózis áll rendelkezésre a törékeny egészségű személyek és az egészségügyiek számára.