„Miért éppen Felcsút? – teszi föl a kérdést a tao-támogatások kapcsán a pénteki Nemzeti Sport jegyzete. A politikai nézetek így homályosítják el az emlékezetet, írják fölül a nyilvánvaló tényeket. Pedig ezekre a – magyar sportot bizonyára jól ismerő – jegyzetírónak is emlékeznie illene” – feddi meg rögtön a volt miniszterelnök a sportnapilap munkatárását, aki véleménycikkében nem talál meggyőző indokot arra, hogy miért pont Orbán Viktor kétezer lelkes falujának fociakadémiája lett Közép-Európa legjobban kitömött sportegyesülete.
Az ügy előzménye, hogy a kormány a héten a kiadott egy statisztikát a társasági adóból (tao) származó sporttámogatásokról a 2015/16-os évadtól a 2025/26-ossal bezárólag, a számok pedig arról tanúskodnak, hogy felcsúti akadémiára 45,4 milliárdot öntöttek a támogatók, többet, mint komplett látványsport-szövetségekre összesen.
A Puskás Akadémia ezután közleményben igyekezett magyarázni az adatokat, ezt követte Orbán Viktor kedvenc lapjának a régi időktől eltérően nem éppen baráti jegyzete.
„Ezért Felcsút” című válaszában Orbán rögtön egy régi téveszméjével indítja az érvelést: „Kezdjük ott, hogy a Puskás Akadémián számonkért tao-pénzek – a teljes magyar sportban felhasznált taoforrások 2-2,5 százaléka – nem állami támogatások. Nyereséges magáncégek felajánlásai, amelyekre a futtballszövetség által jóváhagyott szakmai programokkal kellett pályázni” – írja a felcsúti akadémia alapítója, noha a Kúria már 2017-ben jogerősen kimondta, hogy közpénznek számítanak azok az Orbán-kormány által sokáig titkolni kívánt összegek, amelyekkel a vállalkozások a költségvetés helyett a sportegyesületeket támogatják.
Orbán felidézi, hogy „amikor a sportot kivéreztető baloldali irányítást 2010-ben nemzeti kormány váltotta”, összesen még csak három futballakadémia létezett az országban (valójában négy: az Orbán által említett felcsúti, MTK-s és honvédos mellett Szombathelyen is működött már akadémia 2010 előtt). De akárhogy is, Orbán szerint „már akkor Felcsúton zajlottak a legnagyobb fejlesztések a labdarúgó-utánpótlásban, amikor a politikai családunk még ellenzékben volt”. Megjegyzi továbbá, hogy a NER évei alatt az említett MTK és Honvéd egyéb létestmények mellett még nagyobb stadiont is kapott Felcsútnál, sőt „minden klub minden támogatást megkapott a fejlődéshez, a szakmai munkához”.
Ugyanakkor Orbán szerint az, hogy az MTK után Felcsúton jött létre az ország második fociakadémiája, sőt még Puskás Ferenc nevét is felvette, azt jelzi, hogy „nem helyi vagy regionális kezdeményezésként, hanem már akkor a teljes magyar futball megújításának az igényével és ígéretével léptünk föl”.
A vállalkozás ráadásul sikerrel járt az ország minden pontján stadinokat felhúzó volt kormányfő szerint, amit az is bizonyít, hogy olyan játékosokat neveltek ki a válogaott számára, mint Kleinheisler László, Sallai Roland és Nagy Zsolt. Nem is beszélve „az összes akadémiát kiszolgáló, kiadványokat megjelentető, konferenciákat is szervező módszertani központról”, vagy hogy „a hozzánk érkező tao-pénzeket tízmilliárdos nagyságrendben fordítottuk a Kárpát-medencei Akadémiai Rendszer (KMAR) tíz nagy külhoni műhelyének” – sorolja érveit.
Tegyük hozzá, valójában a magyar fociba öntött közpénznek csak töredéke hasznosul úgy, hogy olyan klubhoz kerül, ahol aztán a válogatottba bekerülő játékost nevelnek. A válogatottban a 2024-es Eb-n többségében olyan játékosok voltak a pályán, akik vagy nem Magyarországon töltötték az utánpótláskorú éveiket, vagy még a Fidesz térfoglalása előtt meglévő akadémián nevelkedtek.
Vagyis akkor vajon megérte-e mindannyiunk pénzéből 45 milliárdot fordítani a felcsúti akadémiára?
Orbán Viktor összegzése szerint feltétlenül, hiszen: „a Felcsúton felhasznált taoforrásokból az egész nemzet gyarapodott. Minden magyar futballszurkoló örömére igyekszünk végezni a munkánkat. Már 2006-tól működött itt az a műhely, az az utánpótlásközpont, amely Puskás Ferenc jóváhagyásával, az ő örökébe lépve aztán a magyar labdarúgás megújításának a motorja és sikeres központja lett. Tehát ezért Felcsút”.
