Simor: a GDP-visszaesés 2,5 százaléknál is nagyobb lehet

A gazdaság visszaesése 2,5 százaléknál is nagyobb lehet az idén - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerdán, az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának ülésén.

A Magyar Nemzeti Bank február végén jelenteti meg új 2009. évi prognózisát, a novemberi jelentés pesszimista változatában még 1,7 százalékos gazdasági visszaesést jelzett. A februári jelentésben várhatóan a korábban leírt 1,7 százalékos gazdasági csökkenésnél nagyobbat, az elemzők által prognosztizált 2,5 százalékosnál is súlyosabb visszaesést vázol fel az MNB - hangsúlyozta Simor András.

Az elnök szerint a jelenlegi monetáris kondíciók mellett a pénzromlás kisebb lehet az MNB 3,0 százalékos inflációs céljánál. Indokolt az alapkamat óvatos további csökkentése, mivel a gyorsított kamatcsökkentés veszélybe sodorhatja az ország pénzügyi stabilitását - jelezte az elnök.

A jegybanknak nincs árfolyamcélja, ennek ellenére figyel a forint árfolyamának alakulására, elsősorban amiatt, hogy az országban fennmaradjon a pénzügyi stabilitás - hangsúlyozta Simor András. Magyarországon ugyanis a lakosságnak jóval nagyobb a devizában felhalmozott hitelállománya, mint a környékbeli országok állampolgárainak. Simor András közölte: azért is fontos az óvatos kamatpolitika a jegybank részéről, mert jelenleg a külföldi befektetők Magyarországot nem az uniós országokkal, hanem olyan államokkal sorolják egy csoportba, mint Mexikó, Brazília és a Fülöp-szigetek. Magyarország kockázati megítélése alapján az ország kockázati felára jelenleg 350 bázispont, miközben például Lengyelországé 200 bázispont.

A Európai Bizottság (EB) új prognózisában foglaltak, amely szerint a magyar GDP idén 1,6 százalékkal csökken, már szerepelt a magyar kormány Brüsszel számára decemberben elküldött konvergenciaprogramjának alternatív forgatókönyvében - mondta Kovács Álmos. A Pénzügyminisztérium (PM) szakállamtitkára szerint az EB prognózisánál nagyobb veszélyt jelent Magyarország számára, hogy európai uniós partnereink importkereslete az őszi előrejelzéséhez képest jelentősen visszaesik.

Kovács Álmos elmondta: az EB új prognózisa szerint például Németország importja az idén 2,4 százalékkal csökken, szemben a korábbi 1,3 százalékos bővüléssel, Olaszországé 4,3 százalékkal zsugorodik (a korábbi adat nulla), Franciaországé 1,4 százalékkal nő (a korábbi adat 8,0 százalék). "Ha kisebb lesz az export, akkor kisebb lesz a termelés, csökken a foglalkoztatás, s ennek nyomán elmaradnak adóbevételek" - vezette le a költségvetési hatást Kovács Álmos.

Az ellenzéki képviselők közül Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke felvetette, hogy már októberben, az idei költségvetés összeállításakor is látható volt, hogy a magyarországi gazdaság visszaesése várhatóan jóval nagyobb lesz annál, mint amivel a 2009-es büdzsé előkészítői számoltak. Szijjártó Péter (Fidesz) pedig azt vetette fel, hogy nem ártott volna, ha definiálják a kormányzat részéről korábban is, hogy Magyarországon gazdasági válság van, akkor nem kellett volna halogatni a beismerést, hogy a válság elérte az országot.

Kóka János (SZDSZ) csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a pénzügyi kormányzat első embere, Veres János nem vett részt az ülésen. Így a képviselők nem politikussal, hanem szakállamtitkárral nézhették csupán át a gazdasági helyzetet, vagyis politikai felelősséggel bíró személynek nem tehettek fel kérdéseket.

Több képviselő is felvetette, hogy írásos anyagot kellene készítenie a kormánynak arról, milyen szempontok alapján tekintse át a parlament az ország jelenlegi gazdasági helyzetét a rendkívüli ülésen. Több ellenzéki képviselő megjegyezte, hogy még mindig igen magas a magyarországi jegybanki alapkamat, jóval nagyobb mértéket ér el, mint Európa más országaiban.

Simor András a felvetésekre úgy válaszolt, egyszerre nehéz azt kérni, hogy erős legyen a forint és alacsony legyen a jegybanki alapkamat, mert a monetáris kondíciókra épp az jellemző, hogy az alacsony kamat gyakran jár együtt gyengébb árfolyammal. A jegybankelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon óvatosan kell bánni a monetáris feltételekkel, mert az árfolyam gyengülése rövid távon valóban segít az exportőröknek, de hosszabb távon gondolni kell az ország pénzügyi stabilitásának fenntartására is.

Kovács Tibor és Molnár Albert MSZP-s honatya megvédte a kormány által eddig tett válságkezelő intézkedéseket. Molnár Albert úgy fogalmazott: a magyar kormány jól tudott alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, Kovács Tibor pedig arról szólt, hogy a büdzsé összeomlásáról csak akkor lehetne beszélni, ha a költségvetési szférában nem kapnák meg a forrásokat az intézmények, fizetésüket a dolgozók, erről pedig szó sincs

Akkor kell Magyarországon új költségvetést készíteni, ha a bevételek két százalékkal elmaradnak az előirányzattól, az idei költségvetésben ez az összeg 250 milliárd forint, s ma nem látszik ekkora bevétel elmaradás esélye - mondta Kovács Álmos. A szakállamtitkár szerint ma a költségvetésben 125 milliárd forint tartalék van, ami a GDP 0,5 százalékával egyenlő. Kovács Álmos emlékeztetett arra, hogy bár a közszférában idén hét százalékos nominálbér csökkentésre kerül sor, miközben a közszféra tagjai a 13. havi bér helyett 180 ezer forintig kompenzációt kapnak.

A költségvetési bizottsága végül olyan javaslatot fogadott el, hogy a kormány készítsen írásbeli előterjesztést a január 29-i parlamenti rendkívüli ülésnapra. A javaslat szerint az előterjesztésnek be kell mutatnia az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, a költségvetés elfogadása óta tapasztalt változásokat, illetve azt, hogy a kormány milyen intézkedéseket tett.