Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A napokban nyilvánosságra került makroadatok egyértelműen bizonyítják, hogy az Orbán-kormány által alkalmazott gazdaságpolitika nem megfelelő, egyértelműbben fogalmazva: megbukott - írja a pénteki Magyar Nemzet Vitafórum rovatában megjelent cikkében Mellár Tamás közgazdász, felidézve az augusztus elején publikált adatokat, amelyek alapján a gazdasági növekedés az előző negyedévben megállt, éves szinten kedvező esetben is legfeljebb 2 százalék körül alakulhat, ez pedig - a kormány 3-6 százalékos növekedési tervével szemben - a jövő évre is legfeljebb ekkora növekedést vetít előre, ráadásul emellett a költségvetési bevételek sem alakultak a terv szerint, ami miatt erre az évre százmilliárdos, a következőre 400-600 milliárdos kiigazításra lesz szükség.
Mellár cáfolja azokat a kormányzati érveket, amelyekkel a gazdasági örökséget és a világgazdasági helyzetet okolják a helyzetért: szerinte a növekedési ütemet befolyásoló tényezők az elmúlt másfél év termékei, a negatív következmények pedig már egy éve érzékelhetők. A negatív nemzetközi környezetre vonatkozó érveket pedig Mellár szerint a környező országok magasabb növekedési adatai cáfolják.
Választás előtt áll a kormány
A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságpolitikája kezdettől fogva elhibázott volt - jelenti ki a közgazdász, ugyanis - ahogy fogalmaz - egy strukturális egyensúlytalanságokkal terhelt és gyenge versenyképességű hazai vállalkozói körrel rendelkező gazdaságot nem lehet adócsökkentéssel fenntartható növekedési pályára állítani. A feszültségeket a Széll Kálmán-terv pusztán mérsékelni tudta - írja.
Ki áll az újabb fordulat mögé?
Túry Gergely
A kormánynak választania kell az azonnali radikális gazdaságpolitikai fordulat és aközött, hogy belecsússzon az elmúlt négy évtized húzd meg-ereszd meg politikájába - írja Mellár, vagyis ha későn lép, inkább szorul rá majd a megszorításokra és az adóságcsökkentő-egyensúlyi célok feladására.
Az új gazdaságpolitikának továbbra is a növekedés és az egyensúly kettős célját kell képviselnie - szögezi le Mellár Tamás. A közgazdász szorgalmazza a külföldi tőkével való kiegyezést, a kutatási-fejlesztési kiadások növelését, az oktatás reformját mint hosszú távú célokat, ám rövid távon - írja - a keresleti oldal a fontos a növekedés beindítása szempontjából. Ebből a szempontból elveti a kormányzati kiadások, állami vásárlások növelését, és azt is vitatja, hogy kamatcsökkentéssel jelentősen növelni lehetne a beruházások szintjét.
Progresszív adórendszert javasol
A fogyasztás a középosztály 2006 utáni megroggyanása, eladósodása, tartalékai felélése miatt csökkent - írja Mellár, aki a középosztály megerősítését a sikeres felzárkózás zálogának tartja, szerine azonban a kormány intézkedései ezzel szemben kétpólúsúvá, gazdagokra és szegényekre bontották a társadalmat. A közgazdász az egykulcsos személyi jövedelemadó elvetését, a progresszív adózás újbóli bevezetését szorgalmazza (példaként a háromkulcsos, 0,16,32 százalékos rendszert hozza), amely az átlagos jövedelműeket segítené. Szükségesnek látja továbbá a vagyonadó bevezetését.
Mellár szerint az árfolyamgát biztosan nem éri el a célját, attól nem fognak többet fogyasztani a háztartások. Úgy véli, helyi szinten kellene állami segítséggel olyan hitelszövetkezeteket létrehozni, amelyek bizonyos feltételek mellett átvállalnák a hitelek meghatározott részét. A kkv-k helyzetének stabilitása érdekében állami felvásárlóhálózatot kellene létrehozni, amely felvásárolná a mezőgazdasági termelők termékeit, és eladná vásárlóknak, a kistermelőknek szükséges eszközbázist pedig a kormány adhatná hosszú távra kölcsönbe a kistermelők közösségének - írja Mellár, aki szerint a gazdasági aktivitást jelentősen növelhetnék az általa javasolt intézkedések.
Nem ez volt az első kritika a héten
Nem Mellár Tamás az egyetlen, aki a jobboldalról kritizálja a kormányt. Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere is keményen bírálta Orbánékat. Matolcsy György gazdasági miniszter gazdaságpolitikája, amely szerint a belföldi kereslet erősítésével kell építeni a növekedést, egy olyan kis, nyitott gazdaság esetén, mint a magyar, szinte tankönyvszerűen megvalósíthatatlan - fogalmazott Chikán Attila az Origónak adott interjújában.
Új tervek lapulnak?
MTI / Kovács Tamás
Chikán szerint Orbánék túl nagyokat ígértek; példaként a tíz év alatt létrehozandó egymillió új munkahelyet, illetve a legalább három százalékos, de jó esetben akár öt-hét százalékra felpörgő gazdasági növekedést említette. Ez a növekedési ütem messze nincs benne a magyar gazdaságban, nem lehet megcsinálni, különösképpen nem azzal az intézkedéssorozattal, amellyel a kormány ennek nekiindult - mondta.
A közgazdász szerint az Orbán-kormánynak világos társadalom- és gazdaságképe van, és az oda vezető út alapkövei is látszanak, de közben mintha nem tulajdonítanának kellő jelentőséget a gazdaságnak, a gazdasági törvényszerűségeknek, a termelőszféra igényeinek.
