Az Országgyűlés a kormánypárti szavazatokkal pénteken délelőtt könnyedén megszavazta a telefonadóról szóló törvényt. Az adó - amelynek alapja az indított hívások időtartama és az elküldött üzenetek száma - havonta magánszemélyeknél legfeljebb hétszáz, a cégeknél kétezer-ötszáz forint lehet.

Magánszemélyeknél havonta az első tíz perc megkezdett beszélgetés adómentes. Szintén mentesül az adó alól a segélyhívás és az adománygyűjtő számok hívása. A szolgáltatóknak az adót havonta kell megállapítaniuk, valamint az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallaniuk és megfizetniük.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvény indoklása szerint az idei hiánycél csak pótlólagos intézkedésekkel - a költségvetési kiadások csökkentésével és az adóbevételek növelésével - érhető el. A tárcavezető ugyanakkor indoklásában is hangsúlyozta, hogy a távközlési vállalkozások által fizetett ágazati különadó - bár ebben az évben még érvényben van - 2013. január 1-jétől megszűnik. A telefonadó melletti érvként hozta fel Matolcsy György, hogy az adórendszerben a forgalmi és fogyasztási adók szerepe növekedjen.

A kormány az adóból évi 44,4 milliárd forint bevétellel számol. Az előterjesztést a parlament név szerinti szavazással, a kormányoldal szavazataival és ellenzéki nemek mellett fogadta el. A gazdasági tárca korábban úgy foglalt állást, hogy az új adó ellenére némiképp javul a távközlési szektor adópozíciója a következő évtől, mivel a távközlési szolgáltatóknak nem kell 51 milliárd forint különadót fizetni. Az NGM-nél azt is kiemelték, hogy az adó - amely először a Széll Kálmán-terv új változatában szerepelt - forgalmi jellegű, nem a nyereséget terheli.

Itt kell megjegyezni: a telefonadóból is eredetileg 52 milliárd forint bevételt tervezett 2013-ra a szaktárca (az idénre 30 milliárdot), tehát számszerűen lehet a telefonadót úgy is olvasni, hogy az pusztán a telekomadó átcímkézése. Végül ebből az elvárásból "engedett" az NGM szűk nyolcmilliárdot.

Színlelt egyeztetés után

Mint az korábban a hvg.hu megírta, a telefonszolgáltatók négyszer is egyeztettek és a minisztériumi elgondolással szemben ötleteltek is az ügyben, de végül a kormány keménykedése csak az eredeti elképzeléseket betonozta be a felek között. Az NGM-mel szemben nem fogyasztás, hanem előfizetés alapon vezette volna be a telefonadót a három nagy mobilszolgáltató, mert az szerintük ebben a formában kiszámíthatatlan és a szektorra is rendkívül káros. A vezetékes vonalakkal rendelkező kisebb szolgáltatók (mint például az UPC és az Invitel) szerint viszont, ha már kivetik az adót, akkor elfogadhatóbb a fogyasztás alapú számolás.

Főként a mobiltelefonszolgáltatók érveltek azzal is (utóbb kiderült: hiába), hogy a szaktárca elképzelésének bevezetéséig kevés az idő, és a "Matelcsy" júliusi indítása helyett a legkorábban augusztus végére tartják reálisnak elvégezni azokat az informatikai rendszerfejlesztéseket, amire a többnyire SAP vagy Oracle adatbáziskezelő rendszereiknek szüksége lehet.

"Az biztos, hogy amennyiben a szolgáltatók ügyfelenként pontosan ki szeretnék mutatni az adó mértékét, akkor az komolyabb informatikai fejlesztést igényel, mintha az alapdíjba épített adóverzió lépett volna életbe. Ha a cégek nem tartanának igényt az ügyfelenkénti kimutatásra, hanem összességében számolnak el az adóhatósággal, akkor az véleményem szerint egyszerűbben volna megoldható - persze így az adó továbbterhelése a végfelhasználókra lehetetlenné válna. A telekomcégeknek mindenképpen modellezniük kell a változások követéséhez szükséges befektetések mértékét, hogy a pontos részletek ismerete alapján a fejlesztés mértékéről döntést tudjanak hozni, ami stratégiai kérdéseket is felvet” - mondta a hvg.hu kérdésére Ablonczy Balázs, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Ami a szükséges költségeket illeti: a mobilcégek százmilliós nagyságrendű beruházásról beszéltek, az egyik nagy vezetékes telefonszolgáltató szerint viszont mindez 40-60 millió forintos fejlesztéseket igényel majd cégenként.

A Telenor biztosan továbbtolja

Egy pont volt mindvégig biztos: az, hogy az EU elvárásainak megfelelően nem a cégek, hanem a fogyasztók (ügyfelek) terhei növekednek majd. Aztán az egymás ellen hangolt mobil és vezetékes szolgáltatók nagy meglepetésére a megjelent törvénytervezet mégis arról szólt, hogy az adót nem a fogyasztó (előfizető), hanem a telefonszolgáltató kell, hogy fizesse. Arról nem szólt a jogszabálytervezet, hogy ezt a társaságok továbbháríthatják-e az előfizetőikre, de a változatlanul megszavazott tervezet a mobilszolgáltatók szerint alapot biztosít az előfizetői szerződések felmondására.

A Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone közös javaslatot nyújtott be, azt kezdeményezve, hogy a magánszemélyek előfizetését hétszáz helyett havonta legfeljebb négyszáz forint terhelje, a vállalati előfizetőkét pedig legfeljebb 1400 forint. A szolgáltatók számításai szerint a tervezett adóbevétel így is biztosítható volna, álláspontjuk ugyanakkor változatlanul az, hogy az új adó nem szolgálja az ország érdekeit, és aránytalan terhet ró a távközlési szolgáltatásokra.

A Telenor már közölte, hogy az új perc alapú távközlési adót érvényesíteni fogja áraiban mindaddig, amíg a szektort sújtó két különadó közül az egyiket kivezetik.

A Vodafone Magyarország azt közölte, hogy a társaság a hét elején meghozta "a szükséges döntéseket". A társaság bízik abban, hogy a közös iparági javaslatot figyelembe veszik és szakmai alapokon nyugvó törvény születik, ebben az esetben ezzel kapcsolatos döntéseit a Vodafone felül fogja vizsgálni - olvasható közleményükben.

A Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója, Christopher Mattheisen pedig korábban úgy nyilatkozott: bízik abban, hogy a hazai gazdaság egyik húzóágazataként jelentős munkáltatói és beruházói szerepet betöltő távközlési iparág minden szereplője számíthat arra, hogy az ország versenyképességének érdekében fenntartható megoldás születik a távközlési adóról.