Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Még ezen a héten elő kell húzni a telekommunikációs varázscilinderből azt a nyulat, ami a percalapú telefonadó helyett a szolgáltató szerint kevesebb áldozatvállalás mellett bevezethető. Olyasmit kell találniuk, amivel nem törik le nagyon a piacot, de az állami költségvetés évi 50 milliárd forintos, rájuk szabott éhségét képes kielégíteni. Ha ilyen nyúl nincs, július 1-től jön a 2 Ft/perces sarc.
Rohamtempóban dolgoznak a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone szakemberei is a díjtételelemzéseken és a különböző szolgáltatási kimutatásokon, hogy megtalálják azt a rést, amit kitöltve rávehetnék a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), hogy elvesse a percenként kétforintos mobiltelefonadó tervét.
A hvg.hu több iparági forrásból úgy értesült, hogy a belső kommunikációban is többször csak "Matelcsy"-ként emlegetett állami sarc kiváltásán dolgozik "mindenki, aki él és mozog". A hosszú hétvége előtti minisztériumi találkozón ugyanis két lehetőséget kínált fel az NGM: az érintettek vagy előállnak e hét végéig valami saját, de az NGM által is elfogadható ötlettel, vagy marad a már beharangozott új adó.
A legutóbbi megbeszélésről az egyik, neve elhallgatását kérő résztvevő azt mondta a hvg.hu-nak, hogy bár Balog Ádám helyettes államtitkár láthatóan érti a cégek felvetéseit (vagyis, hogy bő egy hónap alatt, ha tehnikailag nem is volna lehetelten egy ekkora, a piaci helyzeteket is alaposan befolyásolni képes szerkezeti díjátszabás véghezvitele, az igen komoly költségek árán volna csak kivitelezhető, amire a cégeknek most a legkevésbé van szükségük), de az NGM-es tisztviselő arról beszélt, hogy a mobilszolgáltatóknak ezt az állami bevételt biztosítaniuk kell. Tehát: ha a percalapú adózás ötlete nem tetszik, álljanak elő olyan tervezettel, amiből az idén 25, jövőre 50 millárd forintos bevétele származhat az államkasszának.
Mivel a mobilcégek szerint a percalapú adó bevezetése prognosztizálhatóan, rövid idő alatt tönkretenné az amúgy is kissé megroggyant magyar mobiltelefon-piacot, más megoldások után néznek. Az adókivetési céldátum, vagyis a július eljesei bevezetés azért fontos, mert így már az idén, egy fél éven keresztül segítené a magyar büdzsét.
Jelenleg a mobilszolgáltatók számára a legfőbb problémát már az jelenti, hogy azt a múlt pénteken kiszivárgott, kézenfekvő iparági ötletet, miszerint a terhet a telefonált percek helyett az elfizetőkre "osszák le" a társaságok, nem mindenki támogatja, így az nem jelenthet alternatívát. Más megoldással kell előállni, márpedig az idő nagyon szorítja a cégeket. A minisztérium eltökéltnek látszik abban, hogy így vagy úgy, de a jövő héten az erről szóló jogszabálytervezetet az Országgyűlés elé viszi. Ahhoz ugyanis, hogy az egész pakk az adózásról szóló törvény módosításaként július elsejével életbe léphessen, a jelenlegi szabályok szerint legkésőbb június elsejével nemcsak hogy el kell fogadni a parlamentben, de ki is kell hirdetni.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.
A támogatás összevonható az Otthon Start hitellel is.
A miniszterelnök szerint lengyel kollégája utálja őt.
Békés Márton némileg árnyalta Orbán Viktorék narratíváját a Tisza elnökéről.
A kormányközeli lap a közvélemény-kutató megfutamodásáról írt, aki szerint erről szó sincs.