A telekommunikációs cégek és a kormány telefonadó ügyében összehívott péntek délutáni egyeztetésről elsőként kiszivárgó hírmorzsák még azt a látszatot keltették, hogy a  negyedik, érdemben utolsó tárgyalásnak nem volt sok értelme, mert alig közeledtek egymáshoz az álláspontok, "a helyzet azonban ettől lényegesen árnyaltabb" - mondta a hvg.hu-nak egy, a tárgyaláson személyesen részt vevő vállalati tisztviselő.

A két héttel ezelőtt ismertetett  Széll Kálmán terv 2.0 egyik sarkalatos pontja a telefonadó júliusi bevezetése, ami szerint 2 forint adót kellene fizetni a telefonálás percei, az sms és mms küldés darabjai után. Igaz, Matolcsy György a szerdai Fidesz-frakció ülésén már augusztusi bevezetésről beszélt, illetve arról, hogy az idősek miatt havonta 10 percnyi telefonhívás adómentes lenne.

Merre van ebben a helyzetben előre?

AP

A szakma által csak "Matelcsyként" emlegetett adó bevezetésével azonban számos technikai, pénzügyi és technológiai kérdés merült fel, amiatt is egyeztettek többször a kormányzati és iparági érintettek. A telefonos szolgáltató cégeknek elsősorban a percalapú adóztatással van a legnagyobb bajuk, ezért a pénteki egyeztetések megkezdéséig kaptak időt, az ötletelésre.

Hiába komolytalanok a kedvezmények

A találkozón azonban kiderült, hogy a kormányzatnak továbbra is az a határozott álláspontja, hogy maradjon az eredeti elképzelés. Minden mást lesöpörtek az asztalról - mondta egy neve elhallgatását kérő forrásunk, aki szerint a megbeszélés leginkább a kemény üzleti tárgyalások hangulatát idézte, igaz, mint mondta, Balog Ádám, az NGM helyettes államtitkára végig tárgyilagos tudott maradni.

Ha már adó, akkor arányosnak kell lennie - szólt a kormányzati érv, és nagyjából ezen meg is bukott a Telenor és a Vodafone által képviselt előfizetőalapú adóztatás ügye - mondta az egyik mobilcég neve elhallgatását kérő képviselője. Úgy tudjuk, a legtöbb előfizetéssel rendelkező Magyar Telekom, egyfajta középutas megoldást választott, mivel mobil és vezetékes hálózattal is rendekezik. A tárgyaláson felmerült két modell - azaz a percalapú és az előfizetés alapú adó - egyaránt sújtaná a céget.

A hvg.hu információi szerint a kormány a tárgyalásokon lényegében arra az egy módosításra volt hajlandó, hogy az eddig rászorultsági alapon hangoztatott, havi 10 percnyi adómentességet tegyék általánossá, és minden fogyasztó kapja meg ezt a kedvezményt. Ugyanakkor a magánszemélyek 700, illetve a cégek 2500 forint feletti mentességi szintjéből nem engedtek, noha a szolgáltatók együttesen jelezték, hogy ez a paraméterezés a piaci adatokra és a felhasználói szokásokra vetítve inkább a kedvezmények komolytalanságát tükrözik vissza.

Kétszámjegyű forgalomesés jön

Azt a kérdést viszont gyorsan tisztázták, hogy a kétforintos adó valójában mennyi is lesz. A megállapodás szerint várhatóan szeptembertől vezetik be az új adóterhet, ami "a számlákon majd a nettó szolgáltatási díj és az áfa után kerül kiszámításra". Vagyis az előzetes hírekkel ellentétben, nem terheli majd külön adóteher, hanem egységenként 2,00 forint lesz.

A vezeték sem segít...

Stiller Ákos

Több olyan, az adókivetés szempontjából egyáltalán nem lényegtelen részletkérés tisztázására azonban nem került sor, melyek a szolgáltatóknak fejtörést okoznak. Ilyen például, hogy a mobiltelefoncégek a feltöltőkártyás fogyasztóik esetében jelenleg nem tudják pontosan lekövetni, hogy a telefont mikor használják telefonálásra és mikor fizetnek vele például parkolási díjat.

De hasonlóak kardinális problémát jelet a vezetékes telefonszolgáltatóknál, hogy az adóteher percalapú kivetése várhatóan egyszerűen elleheteleníti azt az egyébként jól működő terméktipust, amelynek lényege, hogy az adott városon belüli hívásokat a szolgáltató ingyen adja. A társaságok, melyek eddig az ilyen tipusú hívások esetén nem számolnak fel percdíjat (mi több, nem is mértek időt), most arra kényszerülnek, hogy az ingyenes hívásokat percenként adóval terheljék meg. A problémára a kormányzat részéről olyan válasz érkezett, hogy ezekben az esetekben a telefontársaság alapból számolja fel a havi 700 forintos adómaximumot, és akkor nem kell számolgatnia a perceket.

Ami a "Matelcsy" bevezetésének piaci következményeit illeti: a pénteki megbeszélésen az NGM képviselője elmondta, úgy számolnak, hogy az adó miatt 13 százalékos forgalomcsökkenés következhet majd be. A szolgáltatók azonban nem ennyire optimisták, egy vezetékes, illetve egy mobiltelefonszolgáltató cégnél is azt mondták a hvg-hu-nak, hogy ott 20 százalék körüli forgalomvisszaeséssel számolnak.

A kapzsi állam víziója

A telefonadó bevezetésével egyébként a kormány 30 milliárd forintot vár. Igaz, a kormányzat úgy veti ki ezt a sarcot, hogy idén még 62 milliárd forint iparági különadóval is lehúzza a szektort, miközben a kormányzat voltaképpen azért vezeti be a "Matelcsyt", hogy az EU nyomásra kivezetendő szektorális extraadó miatt keletkező lyukat befoltozza.

Emellett a kormány a cégekre hárítaná át az adó miatti plusz beruházási, fejlesztési költségeket, amely iparági becslések szerint 40-60 millió forint lehet. Az egyeztetésen a szakma ezért felvetette, hogy a költségek legyenek leírhatók a telekomadóból, ám erre a kormány nemet mondott. A telefoncégek válaszul (de nem csak emiatt) hétfőre közös sajtótájékoztatót helyeztek kilátásba, melytől információink szerint akkor tekintenének el, ha az egyeztetésen az NGM-nek átadott hosszú, szakmai kérdéssorra kielégítő válaszokat kapnak.

Úgy tudjuk, mielőtt a kormány elé kerül az előterjesztés, az NGM a javaslatot még megvitatja a témában érintett érintett hivatalokkal (pl. NMHH), a telefoncégek pedig innentől kezdve csak a lobbierejükben bízhatnak.