Múlt pénteken azzal álltak fel a kormányzati egyeztetés végén a mobil- és telelfonszolgátatók a Nemzetgazdasági Minisztériumban a tárgyalóasztaltól, hogy nem tudják, mi lesz. A hvg.hu kérdésére ma ezt csak megerősíteni tudták: a három mobilszolgáltatóból kettőnél is azt mondták, ha szerdán úgy megy át a kormányülésen az előterjesztés, ahogyan azt pénteken látták, akkor az nemcsak a szektorra, de a kormányzat tervezett bevételeire is komoly következményekkel járhat.

A kormányzatnak tudomásul kell vennie - mondta az egyik, a pénteki egyeztetésen is részt vevő forrásunk -, hogy a percalapú adóztatás bevezetéséhez szükséges fejlesztések az olyan sok csomaggal dolgozó, többmilliós előfizetői körrel dolgozó cégeknél, mint a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone, legkorábban őszre készülnek el. (Magyarországon mintegy 11,5 millió mobilelőfizetést és 2,9 millió vezetékes vonalat tartanak számon.) Ahhoz azonban, hogy a kormányzati elképzelésekről a cégek részletes „hibalistát” tudjanak összeállítani, illetve rámutathassanak a problémás pontokra, látniuk kellene a törvénytervezet normatív szövegét. Ám információik szerint még nem készült el a végleges, a kormány elé terjesztendő verzió.

A három mobilszolgáltató zárja a sorait

Horváth Szabolcs

Optimista / pesszimista verzió

A mobiltelefon-szolgáltatók két variációval számolhatnak. Az optimista forgatókönyv számukra az, ha szerdán nem megy át a kormányülésen a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csomagja. Ha így lesz, akkor a kormányzatnak újra kellene kezdenie az egyeztetést a szolgáltatókkal. Úgy tudjuk, ennek érdekében a mobilszolgáltatóknál mindenki, aki ez ügyben bevethető, napok óta telefonál, levelet ír és háttérbeszélgetéseket folytat.

Ha mégis áldását adja Orbán az előterjesztésre - ez a mobilszolgáltatók pesszimista verziója - akkor a cégek a parlamenti és bizottsági kapcsolataikra kell, hogy hagyatkozzanak, s csak remélhetik, hogy az Országgyűlésben még közvetetten finomítani tudnak majd a szakma által csak „Matelcsynek” csúfolt telefonadón.

Az egyik szolgáltatónál azt mondták, már arra is készülnek, hogy ha a törvénytervezetet így fogadja el a parlament, akkor várhatóan bírságolhatók lesznek, mivel valószínűleg nem tudnak majd a jogszabály életbe lépésének idejére minden szükséges fejlesztéssel végezni. Mint egyik forrásunk mondta: "de ez akkor már úgyis a halottnak a csók esete lesz".

Alapvető érdekellentét

A mobilosok és a vezetékes telefonszolgáltatók közt egyébként az utóbbi napokban alapvető érdekellentét alakult ki - amiatt, hogy utóbbiak (köztük például az évi 12 milliárd forint telekomadóval sújtott Invitel, illetve a UPC) szerint a számukra kevésbé fájdalmas, percalapú elszámolást vezessék be. Korábban a mobilszolgáltatók amellett kardoskodtak, hogy az adó legyen előfizetőalapú, de ez főként a vezetékes telefonálók szokásait figyelmbe véve (ahol sok a passzív előfizető - vagyis aki azért tartja a telefont, hogy hívható legyen) a vezetékes szolgátatókat érintette volna meglehetősen érzékenyen.

Az Invitel kedd délután kiadott közleményében az áll, hogy mivel a jelek szerint az új adót néhány hónapon belül bevezetik, „az Invitel nem tehet mást, mint hogy továbbra is maximálisan szem előtt tartja és képviseli az előfizetők érdekeit az egyeztetéseken, elsősorban az arányos közteherviselés elvének szellemében”.

A vezetékesek másképp gondolják

HVG

A fogyasztói szokásokat alaposan átalakító, és a telefonforgalomban drasztikus csökkenést egyaránt előidéző telefonadó alapvetően azért fáj jobban a mobilosoknak, mert több fogyasztójuk van, akiktől több adót kell majd beszedniük. Ugyankkor az is komoly érvágást jelent, hogy az adó bevezetése könnyen felgyorsítja a vezetékes telefonvonalszám továbberodálódását - mert a 10 perces havonkénti ingyenesség szinte borítékolhatóan kevésnek bizonyul majd a szolgátatás mennyiségi szinten tartásához.

Az NGM eredeti elképzelései szerint a kezdeményezett hívások minden megkezdett perce után 2 forint adót kellene fizetni, és ugyanennyit az sms és az mms után. Később képbe került, hogy havonta tízpercnyi telefonbeszélgetés mentesülne a telefonadó alól, illetve: a magánszemélyeknek havi 700, céges telefonok esetében havi 2500 forintban maximalizálnák a telefonadót. Emellett az ötlet mellett annak ellenére kitart az NGM, hogy szakértők szinte azonnal jelezték: a konstrukció a tehetősebbeknek kedvezhet, mert az is csak 700 forint adót fizetne, aki 20-40 ezer forintért telefonál havonta.

A vezetékes telefonszoláltatók ugyanakkor túlzónak tartják, hogy a mobilosok az adó számlázási rendszerbe illeszthetőségét csak őszre tartják megoldhatónak. Az egyik vezetékes szolgáltatónál ezzel kapcsolatban úgy fogalmaztak, hogy "az ügyben az anyagi probléma nagyobb, mint a technikai, de ha a szükséges forrást megtaláljuk, nálunk ezeket a fejlesztéseket augusztus végéig mindenfajta probléma nélkül le lehet vezényelni".

Összezártak a mobilosok

A mobilszolgátatók hétfői közös, illetve a Telenor kedd reggeli külön közleményéből leginkább az olvasható ki, hogy a szektor a fejlődés és a kiszámítható, tervezhető jövőkép gátjának látja a telefonadót. De az is ott van a sorok között, hogy a telkószektorban a negyedik mobilszolgáltató megjelenésével elveszítik a kormányzati ügyfeleiket, és újabb fogyasztói rétegeket szívhat el az egyébként is telített piacról.

A mobilszolgátatók összezárásának hátterében egyre inkább az a közös meggyőződés is áll, hogy a feltöltőkártyás csomagok mellett az előfizetősöknél is sok konstrukció dolgozik telefonpercek vagy sms-ek "ingyenességével" - márpedig ezek a csomagok most mind adóalannyá válnak. A kormányzatnak az az ajánlata pedig nem éppen a kompromisszumkészségét mutatja, hogy a percalapú adószedés alternatívájaként a maximált adó egyben beszedését ajánlja. És az sem segíti az álláspontok közeledését, hogy az NGM világossá tette: ha a szolgáltartó nem tudja beszedni a fogyaszótól a szolgátatás díját, akkor duplán veszít, mivel az e fogyasztásra eső adót ettől még köteles befizetni.

Achilles bizalma

Az új rendszer egyik Achilles-sarka lehet, hogy a Magyarországon jelenleg használt piaci adatok a telefonszolgáltatók bevallásán alapulnak: a forgalmi adataikat elküldik a Hivatalnak, ahol lényegében elhiszik a kapott számokat. Nem is nagyon tehetnek mást az NMHH-ban, mivel arra sem apparátusuk, sem pénzügyi keretük nincs, hogy maguk végezzék a felmérést, de arra sem, hogy a ritka, szúrópróba-szerű ellenőrzéseken túlra merészkedjenek.

A fogyasztókat nem kérdezte senki

AP

Márpedig, ha az előző, még NHH-s időkben kialakult bizalmi viszony a szolgáltatók és a Hivatal közt megbomlik, annak az lehet a következménye, hogy az NMHH (akár a NAV, a GVH stb. segítségül hívásával) szigorítani és sokszorozni kívánja majd az ellenőrzéseket – csak azért, hogy a szolgáltatói adatok valósága felől kellőképpen biztosítva érezze magát. Ehhez viszont beruházásra lesz szüksége, de végeredményben akkor sem a bizalom helyreállítását segíti majd elő.

Így se, úgy se lesz még vége

Az egyik vezetékes szolgáltatónál azt mondták, hogy ha szerdán nem megy át a pakk, akkor kezdődik az egész alkudozás, egyeztetés elölről; de ha elfogadják, akkor sincs pihenő senkinek, mert akkor kezdődik a pankráció a jogszabály parlamenti felülírásért.

Az Országgyűlésben már az a kérdés, hogy a törvényjavaslat hány nap alatt tud majd átmenni a szavazórendszeren. Jelenleg az tűnik valószínűbbnek - mivel minél hamarabb kellene az adóbevétel az államkasszának -, hogy a telefonadóról szóló törvényt néhány napon belül átpasszírozzák a rendszeren. Nagyon meg lennék lepve, ha ezt most már erőből ne nyomnák át - mondta az egyik vezetékes telefonszolgáltató szakembere. Ugyanakkor szerinte ez könnyen veszélyessé válhat, mivel ilyen kapkodásban valószínűbb, hogy a törvényt a végrehajthatósága érdekében rövid időn belül módosítani kell majd.

De a kormány számára mégis ez tűnik a kisebb rossznak, mivel ha a telefonadós jogszabállyal az történik, mint jelenleg a fogyasztóvédelmi törvény módosításával (vagyis hogy heteken át kering a különböző bizottságok között, és egy sor módosító indítvánnyal egészül ki), akkor a végszavazásig akár a kormányzati szándéktól eltérően, alaposan el is torzulhat a megszavazott jogszabályi szöveg.