Így csalhatják újabban az áfát

Új trend van kialakulóban a magyarországi áfacsalások körében. Míg az utóbbi években zömmel a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeket "utaztattak" fiktív számlákkal "élelmes" magyar vállalkozók, mára más területekre is beszivárgott az áfacsalás. Betonvas, térháló, és zártszelvény utazik Szlovákiába, ahol sokszor le sem pakolják a fuvart, máris fordul vissza a kamion. Állítólag napi 15 kamion is megjárja az utat.

  • hvg.hu hvg.hu
Így csalhatják újabban az áfát

Az uniós csatlakozással megnyíló határok kiváló alkalmat teremtettek az áfával való trükközésre, miután a küldfölre értékesített áru után az áfa visszaigényelhető, ugyanakkor azt nehéz ellenőrizni, hogy az árut valóban nem Magyarországon adták el. A tavalyi áfaemelés (25-ről 27 százalékra) még vonzóbbá tette ezt az ipart. A csalás a gyakorlatban úgy néz ki, hogy egy régióbeli cég Magyarországról vásárol terméket: az eladó – sokszor csak papíron – leszállítja a megrendelést, és a külföldi értékesítés után visszaigényli az áfát. Az is bevett módszer, hogy a terméket több cégen keresztül "visszahozzák" Magyarországra, és végül itthon adják el az árut, de azután már elfelejtik befizetni az áfát.

A fenti praktikákkal az adócsalók sokáig elsősorban a gabonafélék, az olajos magvak és a fehérjenövények esetében éltek, ezek voltak az első területek, ahol bevezették a fordított áfafizetést (a végfelhasználó fizeti meg az áfát, nem az eladó). A fordított áfát később a húsok kereskedelmére is kiterjesztették, de csak a sertéságazatban. Az áfacsalás ezen kívül még építőipari anyagok és számítástechnikai alkatrészek kereskedelménél terjedt el.

Már a vassal is trükköznek?

Ami a jelenlegi helyzetet illeti, a gabonfélék helyett a trükközők ma már inkább étolajban, cukorban vagy csokiban utaznak, ha élelmiszer-ipari termékekről van szó. Bár arról már lehetett hallani, hogy fémhulladék kereskedelmével is igyekeztek áfát csalni magyar vállalkozók, a hvg.hu információi szerint egy ideje már vassal is trükköznek egyesek. Eleinte itt is még csak papíron hagyta el a termék az országot, az ellenőrzések szigorodásával ma már "útra kel a vas".

A betonvas és térháló is felkerült az áfacsalási "térképre"
Horváth Szabolcs

Fuvarozói szegmensből úgy értesültünk, hogy elsősorban a Budapest-Losonc (Szlovákia) útvonal a frekventált, néha Ózdról is volt egy-két fuvar északi szomszédunkhoz. Losoncon állítólag szlovákiai cégen keresztül bérelnek magyar vállalkozók egy telephelyet, csakis olyan célból, hogy megforgassák a vasárut. Először még csak betonvasat és betonhálót vittek ki magyar fuvarozók, az árut pedig szlovák rendszámú kamionok hozták vissza Magyarországra. Ma már ugyanakkor zártszelvény is szerepel a termékek között, és a fuvarozással sem pepecselnek sokat: az árut sokszor le sem pakolják, ugyanaz a kamion viszi is vissza a vasat Budapestre.

Az üzletelés volumenére jellemző, hogy forrásunk szerint van olyan vállalkozó, akinek 15 kamionja is megfordul egy nap Budapest és Losonc között. A 24 tonna terhelésű kamionok esetében ez már igen komoly mennyiséget jelent, a magyar vas-nagykereskedelem jelentős mennyiségét is megmozgathatják a vállalkozók. A volumen ráadásul az utóbbi időszakban még nőtt is: korábban csak napi 7-10 kamion fordult a két ország között. Mivel a vaskereskedők is kevesebb megrendeléssel számolhatnak a válság miatt, ezért örülnek minden megrendelésnek. Forrásunk szerint a nagykereskedők sincsenek mindig tisztában azzal, hogy a tőlük elvitt vasáruval áfát csalnak. A hvg.hu az üggyel kapcsolatban látott fuvarleveleket és cégneveket is, melyek azt megmutatják, hogy papíron milyen árumozgás zajlott, de azt nem láttuk bizonyítva, hogy valóban történt áfacsalás. Ugyanakkor forrásunk állította: egy ideje így üzletelnek.

A NAV-nál vasról nem tudnak, repceolajról viszont igen

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Nemzati Adó- és Vámhivatalt, amely másfél hetes utánajárás után azt válaszolta, hogy ők nem tudnak vasak utaztatásáról. Azt viszont válaszukban közölték, hogy folytatódott az uniós ügyletnek álcázott csalások trendje. A hatóság szerint továbbra is abból húznak hasznot bizonyos gazdasági társaságok, hogy az általános forgalmi adót az unión belül nem a beszerzés, hanem az értékesítés helyén kell megfizetni. Ezért fiktív számlákkal igazolják az erre szakosodott bűnszervezetek, hogy a beszerzés és az értékesítés nem egy tagállamon belül történik. Az ilyen visszaélések kivédésére bevezetett fordított áfa ugyan jót tett a gabonaszektornak., a csalást viszont más ágazatokban nem számolta fel. Ugyanabban a termékkörben az áfacsalások pedig más tagállamban lettek tipikusabbak.

100 milliárd euró évente
Az Europol becslései szerint az egész Európai Unióban éves szinten 100 milliárd euróra – ez a magyar GDP tízszerese – tehető az áfacsalásból fakadó veszteség. Magyarország esetében 5 milliárd euróra tehető az éves kár. Bár összesített adatokról még nem lehet beszámolni, tény, hogy a pénzügyi nyomozók már felderítettek olyan bűnszervezetet, amely a fordított áfa életbe lépése után gabonakereskedelemről repceolaj-forgalmazásra váltott. Ez a társaság összesen csaknem 1,2 milliárd forinttal rövidítette meg az államot. Ugyancsak ez a szisztéma figyelhető meg annál a győri bűnszervezetnél, amelyet nemzetközi nyomozócsoport derített fel. Mivel az elkövetők illegális fémkereskedésben utaztak, a magyar állam, a fordított áfa rendszere miatt ezúttal kimaradt a milliárdos károsultak köréből, azonban Szlovákia és Csehország összesen, forintban számolva, több mint hatmilliárd veszteséget könyvelt el.
Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Mikor jó egy céges hitelajánlat?

Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.