A ferritin a vashiány és a vérszegénység egyik legfontosabb biomarkere, amely már akkor segíthet a vashiányos állapotok korai felismerésében, amikor a klinikai tünetek még nem jelentkeztek. A ferritin szintjének ellenőrzése kulcsfontosságú a súlyosabb vashiányos állapotok megelőzésében, különösen terhes nők és sportolók esetében, ahol nincs idő a hosszadalmas kezelésre.
A vashiány a világon a leggyakoribb hiányállapot, ami sok embert érint. Leggyakrabban nőknél és gyermekeknél alakul ki, de a nagyobb fizikai terhelésnek kitett sportolók is veszélyeztetettek. Nézzük, mi áll a vashiány hátterében, mit okoz, hogyan diagnosztizálható és kezelhető.
A vas hiánya az egyik leggyakoribb nyomelemhiány, nagyjából minden harmadik embert érint világszerte. Komoly hatással van az egészségre: csökkenti az energiaszintet, rontja a kognitív funkciókat és gyengíti az immunrendszert. Ha kiderül, hogy vashiányosak vagyunk, a hatásos vaspótlás mellett a vashiány okait is meg kell találni. Ebben a cikkben összeszedtük, hogy miért fontos ez.
Amerikai kutatók vizsgálták meg, milyen a mikrotápanyagok aránya a globálisan elfogyasztott élelmiszereknek, az eredmény pedig erős figyelmeztetés lehet mindenki számára.
Azt azonban a vízmű szakembere is elismerte, hogy ihatatlan a víz.
Érdekes kettősséget mutat az emberi test és a vas viszonya: habár utóbbi az egyik leggyakrabban előforduló elem a Földön, szervezetünk mégsem képes önállóan az ásványi anyag előállítására. A vaspótlásra mindennap figyelni kell, különösen akkor, ha valamilyen diétát vagy speciális étrendet követünk.
A Max Planck Csillagászati Intézet tudósai szerint a HD 144432 kódjelű csillag körül olyan bolygóképződés zajlódik le, amilyen valószínűleg a Naprendszerben is végbement.
Az austini Texasi Egyetem biológusai egy új kutatás során többgenerációs emléket fedeztek fel az Escherichia coli rajzásos mozgékonyságában. Azt találták, hogy az E. coli sejtjeinek vasszintjét használja a különféle viselkedésekről szóló információk tárolására, amelyek aztán bizonyos ingerekre reagálva aktiválhatók.
A színtestek vasfelvételének fényhiányos mechanizmusa hasonlít a fotoszintézis által támogatott folyamatra – derült ki az ELTE kutatóinak vizsgálatából. Felfedezésük hatással lehet az élelmiszeripari és egészségügyi tudásunkra és annak alkalmazására, hiszen növényi eredetű táplálékaink és azok színtestjei minden ember számára fontos vasforrást jelentenek.
Akár profi, akár amatőr szinten sportol valaki, vashiányosan nem lehet kihozni magunkból a maximumot. Ilyenkor a mozgással nem energikusnak fogjuk magunkat érezni, hanem éppen ellenkezőleg: a teljesítményünk nem javul, és amennyiben nem viszünk be elég vasat, vagy nem pótoljuk azt megfelelően, elfogyhatnak a vastartalékaink. A sport mit sem ér, ha nincs elég vas a szervezetünkben. Sőt!
Az amerikai Apollo-program során a tudósok csak kevés oxidált vasat találtak a Holdról hozott kőzetmintákban. A kínai Csang'o-5 mintáival más a helyzet.
Egy 70 kg-os felnőtt szervezete mindössze 3-4 gramm vasat tartalmaz, ám ez a kis mennyiség mégis esszenciális, azaz az életfunkcióink számára nélkülözhetetlen.
Sokan gondolhatják úgy, hogy a vitaminokat, étrend-kiegészítőket akár együtt is nyugodtan be lehet szedni, hiszen ezek nem gyógyszerek, nem tudnak bajt csinálni. Ez azonban nem teljesen igaz.
A Sajó szlovákiai szakaszán február közepén észlelték a víz vöröses elszíneződését.
Jurij Rizsenkov, az ukrán Metinvest acélipari cég vezetője szerint az európai vásárlóktól lopták el az oroszok az acélt, mert azt már kifizették a megrendelők.
A szlovák gazdasági miniszter szerint 80 százalékkal csökkent a folyóba kerülő víz vas- és egyéb ásványianyag-tartalma.
A szervezet vashiányos állapota sok tényezőre visszavezethető. Hátterében a serdülőkori gyors növekedés, a menstruáció alatti fokozott vasvesztés, gyulladás, felszívódási zavarok, de akár daganatos megbetegedés is állhat. A hiány okának felderítése ezért minden esetben orvosi vizsgálatot igényel, pótlása pedig csak megfelelő protokoll mellett végezhető.
Talán nem is gondolnánk, de a vashiány a fejlett országok lakosságának 60-80 százalékát érinti. Az okok természetesen nemenként és korcsoportonként eltérőek, de szorosan összefüggenek a táplálkozással és az életmóddal. Lássuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy a szervezetünk elegendő vashoz jusson.
Pedig a falu nem is ellenzéki, simán nyert ott a Fidesz az országgyűlési választásokon.
Ha azt gondoljuk, hogy a vashiány a népesség körében viszonylag ritka, könnyen detektálható és gyógyítható betegség, sajnos tévedünk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a Föld teljes lakosságának mintegy 30 százaléka vashiányos, ami azt jelenti, hogy a vashiány tüneteitől körülbelül 1,3 milliárd ember szenved. Pedig a vas fontos szerepet játszik a vér oxigénszállításában és az immunrendszer megfelelő működésében, ezért nem mindegy, mikor és hogyan kezeljük a betegséget.
