Veszélybe került az önkormányzatok állami adósságátvállalásának második - önkéntes - köre - írta a Napi Gazdaság kedden.

A kormány tavasszal - az újabb megszorítások ismertetésekor - úgy döntött, hogy az önkormányzati adósságrendezésben részt vevő bankoktól 7 százalékos különadót szed be arra hivatkozva, hogy mérlegeik jelentősen javultak. A bankok viszont jelezték, hogy az önkormányzati hitelállományt mininális céltartalék fedezi, és a marzs jóval alacsonyabb, mint a tervezett különadó mértéke. Ekkor merült fel a pótlólagos tranzakciós illeték kivetése, amely az eredeti tervnél nagyobb kiadást jelent majd a bankrendszernek, és nemcsak az önkormányzati konszolidációban érdekelt bankoknak, hanem a teljes szektornak.

A törvény lehetőséget adott arra, hogy a 600 milliárd forintos első kör után még fennmaradó adósságot is átvehesse az állam az önkormányzatoktól, ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha valaki állja a 7 százalékos külön terhet, az állam ugyanis automatikusan ennyivel kevesebb adósságot vesz át.

Sok település képes lenne vállalani a 7 százalékot, hogy cserében tiszta lappal indulhasson, de arra is van példa, hogy a bank vállalja át a külön terhet.

A Napi Gazdaság azonban úgy tudja, ősszel a parlament elé kerül egy törvénymodosítás, amelynek értelmében csak akkor történhet meg az adósságátvállalás, ha a bank fizeti ki a 7 százalékos különadót. Ez csak akkor éri meg a bankoknak, ha tényleg problémás, bedőléssel fenyegető hiteleket szerezhet meg. A jól fizető önkormányzati hiteleknél aligha éri meg ilyen szintű veszteséget elszámolni.

Ugyanakkor az államnak is jól jöhet a fennmaradó 500 milliárdos hitelállomány átvétele, mivel így hitelmentessé válhatna az önkormányzati szektor. A jövőben ugyanis minden hitelfelvételhez egyedi kormánydöntés szükséges.